Különleges népművészeti tárgyak

Perzsia évezredes kézműves hagyományaiba nyerhettek betekintést mindazok, akik ellátogattak a hétvégén a nagyváradi Posticum központba. A különleges tárgyak készítéséről is megtudhattak részleteket.

A tárlat, melyet az Iráni Kereskedelmi Központ, valamint a Perzsa Kulturális és Művészeti Központ Kft. szervezett, tavaly decemberben a Pesti Vigadóban volt megtekinthető, s a hétvégi kiállításon, melyet ezúttal a nagyváradi Posticummal  közösen szerveztek meg, Iránból nemrég érkezett tárgyak is láthatóak voltak.

A béke üzenete

A tulajdonképpeni kiállítást sajtótájákoztató előzte meg. Ács Érmes Károly, az Ars Persica kulturális művészeti program vezetője, s a tárlat kurátora elmondta: a pesti tárlatot pozitív visszajelzések kísérték, s a Posticum meghívására érkezetek Váradra olyan tárgyakkal, melyeket eddig még nem mutattak be sehol.  Dr. Sharokh Mirza Hosseini, a pesti Perzsa Kulturális Központ igangatója, az iráni Trade Center vezetője s a budapesti Avicenna Nemzetközi Kollégium alapítója elmondta: öröm számára, hogy itt lehet, s hisz abban, hogy a művészet szeretetteljes nyelvezete képes arra, hogy hidat teremtsen és egyúttal a béke üzenetét közvetítse a különböző kultúrák között. Amint a későbbiekben kifejtette, a valós különbségek elenyészőek a hasonlatossághoz képest, hiszen azonosak a gyökereink és ugyanabban az Istenben hiszünk. Már több európai országba is meghívást kaptak, egyes helyszíneken kézműves foglalkozásokat is szerveznek. Később, a kiállítás megnyitóján köszönetet mondott a Posticum központnak, s elmondta: ezeket a technikákat már gyerekkorukban kezdik tanulgatni a lányok az édesanyjuktól, s a későbbiek során álmaikat, vágyaikat, érzéseiket fejezik ki általuk, az alkotás életük részévé válik. „Számomra ezek nem egyszerű népművészeti tárgyak. Én az életmentés művészetében vagyok jártas, ezek a tárgyak pedig most az én életemet mentik meg” – hangzott el. A Posticum részéről Nemes István igazgató volt jelen, ő fordította le románra az elhangzottakat.

Khatam, mina

A tárlat kurátora végigvezette a sajtótájékoztató résztvevőit a kiállításon, közben a különböző technikákat is ismertette. Megtudhattuk, hogy a khatam mikromozaik-technika abból áll, hogy fából, rézből, tevecsontból készült metszetlapokat rögzítenek a tárgyakra, egy újjnyi részen 48 szálból összetevődő minta látható. A mina technikával készült zománcozott fémedényeket festik, kiégetik, majd macskaszőr-ecsettel tovább díszítik. Színük világos- és sötétkék, ez a két szín a levegő és a tenger szimbóluma. A perzsa szőnyegek pedig soha nem egyszerűen perzsák – hanem shiráziak, iszfahániak, tabriziek, heriziek, stb., attól függően, hogy hol készültek. A szövés rendkívül aprólékos, például a tárlat legdíszesebb terítője, mint megtudtuk, hat hónapon át készült, s ára is ehhez mért volt - egymillió forintba került. A látogatók megcsodálhatták még a különleges, kézzel nyomtatott textíliákat, a miniatűr festményeket, melyeken az álmok és mesék csodálatos világa elevenedik fel, különleges kerámiákat és üvegeket is. Egyúttal vásárolni is lehetett – a legdrágább tárgy a már említett terítő volt, illetve egy khatam technikával  készült tevecsont doboz, mely 150 ezer forintnak megfelelő összegbe került. A kisebb kerámiatárgyak, táskák ára ezer-kétezer forintnál kezdődött, több darabból álló szetteket öt-tízezer forintnak megfelelő összegért lehett megvásárolni, s persze a nagyobb, díszesebb tárgyak ára magasabb volt.A tárlatnyitót követően a szervezők hagyományos perzsa vacsorára hívták az összes jelenlévőt: perzsa fűszerekkel készült bárányhúst, sáfrányos rizset készítettek, de nem hiányoztak a pisztáciával, rózsavízzel készült különleges édességek sem.

Szimbólumok

A kiállítás részét képezte az Újévre megterített asztal, mely a március 21-i perzsa újévre utalt. Az asztalon, mely a legszebb terítővel volt lefedve, szimbolikus tárgyak és élelmiszerek voltak – például búzafű, mely a megújuló életet, tojás, mely ugyancsak az életet jelképezi, az egészség jelképeként fokhagyma, a Korán, valamint egyebek mellett egy medencét formázó tál, melyben aranyhalak úszkáltak – ez utóbbiak a jólét szimbólumai.

Neumann Andrea