Zajlanak a házszentelések Nagyváradon is

Vízkereszthez közeledve a váradi katolikus plébániákhoz tartozó lakásokban is elkezdődtek a házszentelések, van olyan hely, ahol már be is fejeződtek. Szabó Ervin tisztelendőt kísértük el a kedden az egyik Transilvaniei utcai lakásba, a Gergely-családhoz.

- A római katolikus egyházban nagyon nagy jelentőséget tulajdonítunk a megáldott tárgyaknak, a megszentelt dolgoknak, hiszen kegyelmet közvetítenek, ami nem más, mint Isten erejének a közvetítése- magyarázta Szabó Ervin atya. Nagyon régi hagyomány az egyházunkban, hogy januárban megáldjuk a családi otthonokat, melynek több célja is van. Elsősorban azt kérjük, hogy az isteni áldás szálljon rá a családi fészekre, mint ahogy az elimádkozott részben is benne van, hogy legyen ott béke, áldás és egyetértés. Ebben a zűrzavaros világban ez különösképpen fontos. Egy másik tulajdonsága a házszentelésnek, hogy egyúttal családlátogatás is, jó alkalommal arra, hogy a családokkal, az idős személyekkel, akik nem tudnak a templomba rendszeresen eljutni, elbeszélgessük. Ugyanakkor ilyenkor régebben egy évszámot és három betűt írtak fel krétával a bejárati ajtóra, ami napjainkban felváltott egy öntapadós matrica, melyen szintén rajta van az aktuális évszám- idén természetesen 2017-, valamint a CMB betűk. Ennek két értelmezése van. A szent hagyomány szerint- tehát a Bibliában nincs benne- a napkeleti bölcsek nevének kezdőbetűjét jelzik (magyarul Gáspár, Menyhért és Boldizsár), míg más vélemény alapján három latin szónak a rövidítése, mely magyarul úgy fordítható, hogy „Krisztus áldja meg ezt a hajlékot”. Így amikor ezt az ajtóra felragasszák a családok, tulajdonképpen egy áldó imádságot mondanak.

- A katolikus vallás hatalmas erőt tulajdonít a szentelvíznek- folytatta a tisztelendő. Én igazából akkor értettem ezt meg, amikor pappá szenteltek, és életemben először áldottam meg a vizet. Felszentelt kezeimet az előkészített víz felé terjesztettem, tártam ki, és arra kértem a Jóistent, hogy ennek a víznek bármelyik cseppje, bármit is érint, az legyen egészen tisztává, minden ártó hatalomtól mentessé, ne üthessen ott tanyát a gonosz lélek. Nekünk tehát a szenteltvíz nagyon nagy erőforrás, megtisztítja és isteni erővel ruházza fel azt a helyiséget, illetve tárgyat, melyet meghintünk vele. Mi azt szeretnénk, hogy a híveinknek legyen családi békéje, boldogsága, és ezért az év első napjaiban a házszenteléssel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az otthonaink isteni békét tartalmazzak és sugározzanak.

Hagyomány

A Gergely-házaspár nagy örömmel fogadta a plébánost, aki Bihar község, illetve Biharpüspöki mellett Várad-Rogériuszon is jár házakat szentelni. Gergely Irma azt nyilatkozta z Erdély Online-nak: mindketten vallásos családban nőttek fel, így természetesen, hogy náluk minden év házszenteléssel kezdődik. Amikor az egészségük megengedi, ünnepekkor és minden vasárnap elmennek a templomba, és külön ajándék számukra, hogy a Székesegyházba járhatnak szentmisékre, hallgathatják az ének- és zenekart.

A férje, Gergely János egyébként több mint három hónapig Váradon egy cellában volt Boldog Bogdánffy Szilárddal. Láncban érkezett Budapestről, mert 17 évesen, diákkorában tiltott határátlépést kísérelt meg, ami sikerült is neki, de a román és a magyar állam közötti egyezmény értelmében mint „rossz gyereket” hazatoloncolták. Egyenest abba a cellába került, ahol a püspök is volt, aki visszaemlékezése szerint nagyon megörült annak, amikor elmondta neki, hogy Mindszenty József még él. „Bogdánffy Szilárd valóban egy szent ember volt, sokat mesélt nekem az életéről”- idézte fel váradi rabságának napjait.

Ciucur Losonczi Antonius