Beszélgetés a képviselőjelöltekkel

Bihar megyei képviselőjelölteket hívott meg a nagyváradi Pro-Democraţia Egyesület arra a kerekasztal-beszélgetésre, melyen bemutatták célkitűzéseiket, s kérdésekre is válaszoltak.

A szerdai találkozót, melynek helyszíne a Gheorghe Şincai megyei könyvtár amfiteátruma volt, Bogdan Vîntu, az egyesület elnöke vezette, ő tette fel a kérdéseket a jelölteknek. Bár a szervezők elmondása szerint minden párthoz, illetve jelölthöz eljuttatták a meghívást, nem minden politikai alakulat képviseltette magát a beszélgetésen.

Előszor a jelöltek bemutatkoztak, majd bemutatták az alakulatot, melyet képviselnek. Alexandru Flora, a Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) Bihar megyei elnöke arról szólt, hogyan indult el a Mentsétek meg Bukarestet mozgalom, miként alakultak párttá és hogyan nyertek teret a fővárosban. Mint mondta, legfőbb célkitűzéseik a politikamentesítés, a bürokrácia mentesítés és az átláthatóvá tétel.

Ellentmondó jogszabályok

Felix Cozma, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátorjelöltje a legnagyobb és legnépszerűbb pártként mutatta be a PSD-t, kihangsúlyozva, hogy amikor kormányon volt, mindig gazdasági növekedés állt be és soha nem csökkentek a fizetések és a nyugdíjak. Az a felfogás pedig, miszerint idejétmúlt, kommunista párt lenne, nem állja meg a helyét. Végül arra biztatta a jelenlévőket, akik legnagyobbrészt a Nagyváradi Egyetem politológia szakos hallgatói voltak, hogy menjenek el szavazni.

Szabó Ödön RMDSZ képviselőjelölt bemutatkozása során szólt arról, hogy kezdetben egyetemi szervezetet vezetett, majd a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke lett, s 23 évesen az RMDSZ Bihar megyei elnökének választották, volt megyei tanácsos is, négy éve pedig parlamenti képviselő. Mint mondta, az alakulat, melyet képvisel, a stabilitást jelenti, hiszen 1990 óta nem változtatta meg nevét, koordinátáit, s ugyanúgy a román-magyar társadalomért lép fel most is, mint annak idején. „Azzal a bizonyossággal indulunk a választásokon, hogy nem fogjuk elérni az 51 százalékot, akkor sem, ha hazudni fogunk és akkor sem, ha nem, így azt választottuk, hogy őszinték legyünk” - mondta Szabó Ödön. Mint a későbbiekben kifejtette, nem hiszi, hogy Romániának ne lennének törvényei, sokkal inkább arról van szó, hogy túl sok jogszabály van és ezek gyakorta ellentmondanak egymásnak. Az ember sokszor abba a helyzetbe kerül, hogy azt sem tudja, melyiket alkalmazza, ezért egyszerűsítésre van szükség.

Családok támogatása

Egy másik célkitűzésük a decentralizálás. Nem lehet az emberek gondjait Bukarestből megoldani, akármennyire is intelligens egy miniszter, fejtette ki. A legtöbb döntést helyi szinten kellene meghozni, hiszen az emberek felelősségre tudnak vonni például egy polgármestert, azonban valószínű, hogy egy miniszterrel soha nem fognak találkozni. Azt is kihangsúlyozta Szabó Ödön: a családokat szeretnék támogatni, hiszen sok esetben azért nem vállalnak több gyereket, mert csökkenne az életszínvonaluk. Egyúttal, mivel egyre kevesebb gyerek születik, kérdéses, hogy néhány évtized múlva kik fogják fizetni a nyugdíjunkat - hiszen nem mindenki mondhatja el, hogy félretett pénze lenne idős korára.

Ioan Mintas, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) szenátorjelöltje arról szólt, hogy Tăriceanu miniszterelnök idején gazdasági növekedést regisztráltak, Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter vezetése alatt pedig a legtöbb uniós pénzalapot tudták lehívni.

Egészségügyi jegyek

Az első kérdés arra vonatkozott: egyetértenének-e a jelöltek azzal, hogy – amint azt már más országokban bevezették – minden újonnan elfogadott törvény két másik jogszabály megszüntetését vonja maga után. Felix Cozma szerint inkább ki kellene venni a fölösleges cikkelyeket, nem feltétlenül jogszabályok megszüntetésére van szükség. Szabó Ödön általa kezdeményezett jogszabályokat illusztrálta, hogy egy törvény elfogadása nem feltétlenül köthető össze más jogszabályok megszüntetésével. Viszont egyes esetekben igen – például az a javaslata, mely szerint az alkalmazottak úgynevezett kulturális, illetve egészségügyi jegyeket is kaphassanak, egyúttal három korábbi jogszabályt vonna össze és egyszerűsítene.

Egy másik kérdés arra vonatkozott, hogy nálunk a privát szférában átlagban négyezer lejjel kisebbek a fizetések, mint az állami szektorban, mi a véleményük ezzel kapcsolatban. Ioan Mintaş válasza során főleg arra tért ki, hogy a minimálbér növelésével egyidejűleg adócsökkentést is kellett volna eszközölni, mert ennek híján sok cég megszűnt, illetve megvált alkalmazottai egy részétől. Szabó Ödön többek között azt emelte ki, hogy nálunk főleg az úgynevezett lohn-rendszer honosodott meg, azaz a termékek összeszerelése mindenféle kreatív tevékenység és plusz érték létrehozatala nélkül. Jelenleg pedig a munkaadóknak gondjaik vannak, ugyanis a fiatalok nem hajlandóak minimálbérért dolgozni. A minimálbér akkor növelhető, hangzott el, ha az államnak kifizetett összegek csökkennek. Egy másik kezdeményezéséről is szólt: a pénzügyőrség ne első sorban bírságoljon, csak akkor folyamodjon ehhez, ha súlyos törvénytelenségeket talál, egyébként pedig figyelmeztessen. Ezt a kezdeményezését viszont nem támogatja a kormány. Sajnos, tette hozzá, a pénzügyminisztériumon belül ugyanaz az elavult mentalitás uralkodik, hiába változik a miniszter, ha az alkalmazottak ugyanazok maradnak.

Témák, kérdések

A beszélgetés során többek között az Alkotmány módosítási javaslataikról, a parlament irányított hiteltelenítéséről, továbbá arról is szó esett, hogy – amint Szabó Ödön kifejtette – a kommunista jellegű igazságszolgáltatás, mely nálunk is él még, azon alapszik, hogy inkább szenvedjen kilenc ártatlan, de a bűnös kapja meg méltó büntetését, míg a nyugati igazságszolgáltatás inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy senki ne bűnhődjön ártatlanul. Egy adott pillanatban Felix Cozma a jelenlévő fiatalokhoz intézte a kérdést, hogy hogyan látják az ideális parlamenti képviselőt. Az a fiatal, aki válaszolt elmondta: szerinte valamilyen módon meg kellene büntetni azokat a képviselőket, akik hiányoznak, például úgy, hogy a hiányzásokat levonják a fizetésükből

Neumann Andrea