Örök téma lett a Szent László tér és a Kert utca

A Premontrei Öregdiákok Egyesületének tagjai novemberi találkozójukat tartották csütörtök este a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumban. Tóth L. Ágnes tartott két ismertetőt.

Az érdeklődőket Vonház Antal egyesületi titkár köszöntötte, kiemelten az ebben a hónapban a születés- vagy névnapjukat ünneplőket, majd Miklós Mihály történelemtanár olvasott fel egy Horváth Imre- és egy Mécs László-költeményt.

A továbbiakban Tóth L. Ágnes öregdiáktárs tartott két ismertetőt dr. Czirják Árpád pápai prelátus Erdélyi Magyar Breviáriuma alapján, a következő címekkel: Feltűnési viszketegség ellen nincs orvosság, valamint A széphez sem hozzáadni, sem elvenni nem lehet. Felvezetőjében azt mondta: azért választotta e két írást, mert a közelmúltban részt vett egy rendezvényen, melynek a Szent László tér története, illetve felújítása volt a témája.

Az első dolgozat a bukaresti Nép Házáról szólt, ennek építészeti stílusáról, melynek kapcsán a szerző leszögezi, hogy az építészet egyszerre művészet és technika. Szerinte a fizikai szükséglet találkozik az esztétikaival, a technika a művészettel. Úgy fogalmaz: bizonyos, hogy az építészetben nem lehet szó olyan értelmű érzelemkifejezésről, mint a festészetben, vagy szobrászatban, de a térformák, a vonalak, a síkok lelki tartalmat kell hogy kifejezzenek. A szép épület azt a benyomást kelti, hogy a benne lakók vagy dolgozók ideális életet élnek, és ezért szeretnénk belépni, és élvezni az ingatlan kellemes légkörét. A tér nagy egészéből kiszakítani egy darabot, más szóval emberi világot létrehozni: ez az építészet értelme és feladata.

Építészet és természet nagyon is egymás mellé illő fogalmak. A zajártalom, a szűk, nyomasztó terek, a természettől elszakított épületkomplexumok viszont nyomasztólag hatnak ránk. Csak annyit tehetünk ez ellen, hogy kimenekülünk a lélek nélküli kőrengetegből. Azt is felveti az író: a kolostor sokkal inkább a „nép háza”, mint az említett monstrum, vagy a túlzsúfolt városnegyedek sivár művelődési házai. Megjegyzi: a természetkedvelő, természetfölötti értékeket kereső ember nem akar feltűnni, otromba épületeivel dicsekedni, inkább a lelke csendjét keresi, mert abban önmagára talál.

Kert utca

A másik tanulmány egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az elődöket könnyű bírálni, de alkotásaik minden szónál ékesebben hirdetik, hogy megtették a magukét, maradandót alkottak, és hagytak az utókorra. Elhangzott az is: felemelő érzés, hogy a világ nagy alkotásai közt anyaországiak is szerepelnek, az azonban már kevésbé lelkesítő, hogy a breviárium megjelenéséig az egyetemes magyar kultúra erdélyi gyöngyszemei nem kerülhettek be a Világörökség Bizottsága által összeállított nyilvántartásba, talán amiatt, hogy a nagyvilág még fel sem figyelt eléggé rájuk, vagy azért, mert az UNESCO a középkori városközpontok feldúlóival, a rombolókkal nem tud mit kezdeni.

Az előadás után a jelenlevők a Szent László tér jelenlegi állapotával, valamint a Kert utcának a főtér felől nézve a jobboldali részének az önkormányzat által tervbe vett lerombolásával kapcsolatban fejtették ki a véleményüket.

Ciucur Losonczi Antonius