Kalucsni

A Kolozsvári Magyar Színház bemutatja Dragomán György Kalucsni című drámáját. Ősbemutató- mondta Visky András, az intézmény művészeti igazgatója az előadást megelőző sajtótájékoztatón.

Az előadás a múlt század ’80-as éveibe kalauzolja a nézőt. Egy erdélyi kisvárosban élő értelmiségi család küzdelmét mutatja be. Legfőbb céljuk, hogy elhagyják az országot.

Feldolgozatlan múlt történései

Bár túl vagyunk a ’80-as éveken, de mégsem. De minden olyan történet, amely nem vált a közbeszéd tárgyává, nem épült be a gyermekek ismereteibe, az a feldolgozatlan múltat jelenti. Visky András, az előadás rendezője, dramaturgja kérdéseket vetett fel, amelyek benne felmerültek. Mi történt azokban az években? Hogyan éltük meg a történéseket? Milyen mintákat adtunk át a fiatal nemzedéknek? A megaláztatás milyen mintái maradtak meg? Ezért szükséges a ’80-as évek fele fordulni.

Színházi és múzeumi tér

A sajtótájékoztatót a színház Stúdiótermében tartották, amelyen jelen volt Miklósi Dénes, díszlettervező  és Dimény Áron színművész is. A jelenlevők betekintést nyerhettek a színházi munkafolyamatba. Az előadás plexi dobozban játszódik le. Miklósi Dénes áltat tervezett díszlet megjeleníti a 4. emeleti tömbházlakást, ahol zajlik a darab cselekménye. Lakói három nemzedékhez tartoznak, akik élik mindennapi életüket az általuk megszokott környezetben. A lakás falán Széles Anna, Kányádi Sándor, Kovács György és Bisztrai Mária fotói láthatóak, amelyeket Deák Ferenc, az Igazság napilap egykori fotósa készített. A lakásbelsőt üvegfal választja el a közönségtől. Érzékelteti, hogy nemcsak színházi előadás, hanem múzeum is. Minden, ami a színpadon látható, autentikus tárgy. A játéktér külső részén, két oldalon a titkosszolgálat anyaga található meg, Gáll Ernő, Kántor Lajos, Cs. Gyimesi Éva, Könczei Ádám, Markó Béla szekusdossziéi faximilében. A Minerva Művelődési Egyesület sajtófotó- anyagából vettek át képeket. Visky András elmondta, hogy számára a munka legizgalmasabb része az volt, mikor a fiatalokat kérdezte, milyen történeteket hallottak a családban a ’80-as évekről.

Carmencita Brojboiu jelmeztervező a ’80-as évek világát varázsolja a színpadra. „A cinema verité eszközei révén minden emberszagú: a tér, a tárgyak, a színészi játék. Mások élete, akik mi vagyunk: ez a közelség az, ami érdekessé teheti az előadást azok számára is, akik nem élték meg a nyolcvanas éveket. Ők felismerhetik, hogy tulajdonképpen most is azt élik az iskolában, otthon, az emberi érintkezés szintjén.”—írja Visky András a sajtóanyagban. Az előadás szereplői polgári életet élnek, de el akarják hagyni az országot. Bonyolítja történéseket, hogy a férj beleszeret a szekus-főnök lányába. A szerelmi háromszög következménye, hogy bekerülnek a szekus darálójába. Két házkutatást is tartanak. A család, döntés előtt áll.”Dragomán egy Iphigénia -mítoszba csomagolja a darabot: egy 16 éves lányt lök oda a család a főszekusnak a kivándorló útlevél reményében”- fogalmazza meg a rendező.

Dimény Áron szülőként

Azt tapasztalja, hogy a 21. században, a többiekhez hasonlóan, az életét olyan normák szerint építi fel, amelyekben a ’8o-as években szocializálódott. „Nem szeretném, hogy a gyermekeim szabadság élmények helyett diktatúra- élményeket éljenek meg.” Ennek a történetnek, amit színpadra viszünk, van egy erős színházi, irodalmi, esztétikai rétege. Markáns emberi történetet jelenít meg.

Az előadás megvalósításában a rendező alkotótársai: Miklósi Dénes díszlettervező, Carmencita Brojboiu jelmeztervező. A díszlet és – és a jelmeztervező asszisztense: Lőrincz Ilona. Munkatárs Veres Emőke. Szereposztás: Dimény Áron, Kézdi Imola, Sigmond Rita, Kali Andrea, Albert Csilla, Szűcs Ervin, Balla Szabolcs, Buzási András, Árus Péter, Orbán Attila, Fogarasi Alpár.

Dragomán Györgyről

Dragomán György a kortárs magyar irodalom egyik kimagasló személyisége. Marosvásárhelyen született 1973-ban. Családjával 1988-ban települt át Magyarországra, ahol iskolai és egyetemi tanulmányait végezte.  2002-ben jelent meg A pusztítás könyve című regénye. Ezt követte A fehér király című regénye, amely  kortárs magyar irodalom legnagyobb sikere, eddig 30 nyelvre fordították le. A fehér király című könyvből készült angol filmadaptációt a 70. Edinburgh-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be. 2014-ben jelent meg a Máglya című könyve és 2015-ben az Oroszlánkórus című novelláskötete. Nemcsak regényeket, hanem 2 drámát is írt. 2007-ben jelent meg a Kalucsni című drámája.

„ A Kalucsni egy endogám és promiszkuus erdélyi kisvárosi világot tár elénk, amelyben az üldöző és az üldözött, a szekus, az értelmiségiek és a minden hájjal megkent munkások élete nem választható el egymástól. Mindenki magyar, félszavakból is ért.”- fogalmazta meg a rendező. A nézőnek hozzá kell tenni a saját történetét. Látni lehet, hogy beindul a szerkezet, amely nemcsak azokat „darálja fel”, akik a másik oldalon állnak, hanem mindenkit „bedarál.”

Csomafáy Ferenc