A sikerről egy sikeres embertől Váradon is

Régóta járja a neten is megtalálható Nincs kéz, nincs láb, nincs kifogás című előadásával a magyarlakta vidékeket Szalai Ádám, akit a legtöbben a tévéből ismerhetnek. Most Váradra is eljutott.

Ha te lennél a termék a kirakatban, megvennéd saját magadat? Ezzel a kérdéssel is szembesítette hallgatóságát szerdán Nagyváradon Szalai Ádám. A nagyközönség számára főleg a tévéből, például a Napló című műsorból ismert magyarországi vendég ezúttal motivációs trénerként volt jelen, a Partiumi Keresztény Egyetemen hallgathatták meg előadását az érdeklődők. Szalai Ádám újságíró és motivációs tréner, a Napló főszerkesztőjeként és riportereként ismert szakember – ám a mostani váradi jelenléte okán szóban forgó témakörben is tevékenykedik, mentora az a Jack Canfield, aki a nagy sikerű Titok című könyv egyik szereplője, az Egyesült Államok legkeresettebb sikerguruja. Miközben bejárta a világot, a forgatások alatt kereste a meghatározó találkozásokat azokkal az emberekkel, akik már megtalálták a siker és a boldogság receptjét. Végül eljutott a Titok egyik népszerű tanítójához, Jack Canfield-hez, aki 2009–2010-ben személyesen képezte ki őt a siker alapelveinek oktatására. A volt tévés előadásait már több, mint tízezren hallgatták meg – ugyanakkor egy másik példaképe is van, akire Váradon is hivatkozott, és közös fotót is mutatott: egy munkaebéd során ismerkedett meg a karok és lábak nélkül született ausztrál előadóval, Nick Vujicic-csal, aki szintén vándorelőadásokban is utazik, és aki a törekvés egyik mintája.

Néhány alaptétel

Váradon főleg az egyetem diákjai hallgatták meg előadását, amelyen a siker kulcsairól beszélt, arra összpontosítva, hogy az a hallgatóknak majd a munkakereséskor is hasznos legyen. Interaktív, szórakoztató előadásában többek között hangsúlyozta: olyan megjelenés és fellépés szükséges, hogy kirakati áruként is lecsapjanak ránk. Ha van egy célunk, legalább öt apró dolgot tegyünk érte naponta – javasolja. A sikerhez vezető modellt pedig szerinte egy alapvető képlettel meg lehet határozni: E+R=V. Vagyis Esemény+Reakció=Végeredmény. Az eseményeken ugyanis általában nem tudunk változtatni – a reakciónkon azonban igenis változtathatunk, sőt, sokszor kell is. Az interaktív részek egyikeként arra kért mindenkit, kulcsolja össze a két kezét, és nézze meg, melyik hüvelykujja van felül, majd tegye úgy a kezét, hogy a másik hüvelykujja legyen felül. Ez már kényelmetlen, vonta le a következtetést, és az ember azonnal vissza akarja csinálni a másik pozíciót, ugyanis ilyenkor például a komfortzónája határán van, ez a szokásaink ketrece. A változtatás kellemetlen, szeretnénk visszatérni a régi kerékvágásba. Márpedig – mondta –, ha sikeres akar lenni az ember, mernie kell lépni, változtatni. Sőt, nemcsak azt kell eldöntenie, hogy lép, hanem azt is, hogy mikor fogja elkezdeni. „Fontos: találd meg a küldetésedet, ami olyan örömmel tölt el, hogy hajlandó vagy még ingyen is dolgozni érte” – emelte ki. Jelezte azt is: három fő csoportjuk van például a munkát keresőknek, a dolgozóknak: akik muszájból vannak ott, akik feltörekvésből, és akik szeretik is azt, amit csinálnak, céljuk is van. Szalai szerint ez utóbbi esetben teljesedhet ki az életük. Felhívta a figyelmet arra, hogy azonnal üzenünk, ahogy belépünk bárhova, mondjuk egy állásinterjúra. Ezért külsőnkre és a belső önuralomra is figyelni kell. Lényeges, hogyan van az ember felkészülve érzelmileg, mentálisan, pszichikailag és fizikailag – és már az előtt olvasnak róla, hogy megszólalna.

Szeghalmi Örs