Váradi iskolák a politikai érdekek kereszttüzében

Nagyvárad liberális városvezetése az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) egyeztetett a tanintézmények vezetőtanácsainak az önkormányzat által delegált tagjairól – állítja a nagyváradi tanács RMDSZ-frakciója.

A keddi tanácsülésen nagy vitát váltott ki a váradi tanintézmények vezetőtanácsi testületeinek az önkormányzat képviselőivel való kiegészítéséről szóló javaslat. A napirendi pont vitáján az RMDSZ-es Kecse Gabriella kijelentette: ő tagja a helyi tanács oktatási szakbizottságának, de ez a javaslattervezet nem került megvitatásra ebben a bizottságban, és őt sem kérdezte meg senki ebben a kérdésben. „Nem értem, hogyha egyszer van egy oktatási szakbizottság, akkor miért nem annak a véleményét kérik ki oktatási kérdésekben?” – fogalmazott a tanácsos, aki etikátlannak nevezte azt, hogy egyes tanintézmények esetében a városvezetés az illető iskolában dolgozó személyt jelölte vezetőtanácsi tagnak. Kecse Gabriella javasolta a határozattervezet visszavonását.

Mircea Mălan alpolgármester válaszában elmondta: a tanintézmények vezetőtanácsaiba a városvezetés jelöl személyeket, ezekről a jelöltekről a helyi tanács dönt, majd hangsúlyozta, hogy ennek ellenére a magyar tannyelvű iskolákba magyar nemzetiségű embereket jelölt az önkormányzat.

Florin Birta, a város másik alpolgármestere megjegyezte, hogy nem lehet halogatni a javaslat elfogadását, mert hamarosan megszervezik a versenyvizsgákat az iskolaigazgatói tisztségekre, majd megjegyezte: az lehet, hogy egyes jelöltek nem nyerték el az RMDSZ vezetőségének a tetszését, de az önkormányzati választások után az RMDSZ-nek alkalma lett volna részt venni Várad vezetésében, de nem élt ezzel a lehetőséggel, utalva ezzel arra, hogy ezért nem egyeztettek előzőleg az RMDSZ-szel a tanintézmények vezetőtanácsi testületeinek önkormányzat által delegált képviselőiről.

A PSD-s Nicolae Avram, Birta szavaira reagálva elmondta, hogy egyáltalán nem biztos, hogy megszervezik az iskolaigazgatói tisztségre kiírt versenyvizsgákat, de ha mégis, akkor a versenyvizsga-szakbizottságokba más személyeket kell majd jelölni, nem azokat, akik az iskola vezetőtanácsának a tagjai, ezért ő is a javaslat elnapolását kérte.

Felszólalt Huszár István, az RMDSZ-frakció vezetője is, aki elmondta, hogy információi szerint a városvezetés a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárttal egyeztetett a vezetőtanácsi tagokról, és azt kérdezte, hogy a városvezetés felvállalja-e ezt. Az alpolgármesterek ezekre már nem reagáltak. A liberális többségű városi tanács megszavazta a javaslatot.

Politika az iskolában

A tanácsülés után Kecse Gabriella a Bihari Naplónak elmondta: az igaz, hogy a magyar tannyelvű iskolák vezetőtanácsaiba magyar önkormányzati jelöltek kerültek, viszont vannak olyan vegyes tannyelvű tanintézmények, ahonnan kiszorultak a magyar jelöltek, míg Huszár István kérdésünkre válaszolva azt mondta, hogy az iskoláktól kapták azt az információt, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői az EMNP-vel, konkrétan Csomortányi Istvánnal, az EMNP megyei elnökével tárgyaltak a magyar iskolák vezetőtanácsainak önkormányzat által jelölt tagjairól.

Huszár István a magyarság megosztási kísérleteként értékelte a városvezetésnek ezt az eljárását. Mint fogalmazott: „nekem amúgy semmi bajom Csomortányi Istvánnal, és díjaztam is azt, hogy aláírásgyűjtést kezdenek (a Kert utca lebontása ellen – szerk. megj.), de nem tartom kizártnak, hogy pont most, amikor esély mutatkozik arra, hogy a Kert utca ügyében együtt fogunk működni, ők (a liberális váradi városvezetés – szerk. megj.) éppen most csapnak közénk.” Arra a kérdésünkre: kik azok a személyek, akik az EMNP javaslatára kerültek az iskolák vezetőtanácsaiba, sem Huszár István, sem Kecse Gabriella nem adtak konkrét választ, de megjegyezték, hogy véleményük szerint mindegyik, a magyar iskolákba delegált magyar nemzetiségű tag az EMNP-hez közeli személy.

Nevek

Az Orsolya óvoda vezetőtanácsában Sziraczki Katalin az önkormányzat képviselője, a Ioan Slavici Általános Iskolában az egyik önkormányzat által jelölt tag Semedi Ibolya Mónika, a Lucretia Suciu Általános Iskolában Bartos Kornélia, a Nicolae Balcescu Általános Iskolában Búzás Annamária, a Szacsvay Imre Általános Iskolában Tőtös Zsuzsa és Habineac István, a 16. Számú Általános Iskolában Kis Emőke, a Mihai Eminescu Főgimnáziumban Fleisz Judit, a Iosif Vulcan Főgimnáziumban Orbán Mihály, az Ady Endre Líceumban Nagy Zoltán és Kányádi Zoltán, a Művészeti Líceumban Imre Zoltán, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban Szűcs Imre és Szabó Zsuzsanna, a Szent László Teológiai Líceumban Kis Géza és Kiss Albert az önkormányzat által delegált magyar vezetőtanácsi tagok.

Kert utca

Nem meglepő módon a nagyváradi helyi tanács keddi ülésén leszavazásra terjesztette elő a városvezetés a helyi tanács RMDSZ-frakciójának javaslatát, miszerint ne lehessen kiadni olyan övezeti városrendezési tervet, ami bontásokat irányoz elő a városközpontban. A liberális többségű helyi tanács eleget is tett a városvezetés előterjesztésének és tizennyolc szavazatával elutasította az RMDSZ javaslatát, amelyet csak a két ellenzéki párt, tehát az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatott. A tanácsülésen a szavazás után Huszár István bejelentette, hogy mivel a tanácsülés napján volt a városi mobilitási tervhez kapcsolódó javaslatok, észrevételek benyújtási határideje, ezért ők a tanácsülés előtt egy ezerhétszáz váradi polgár támogató aláírásával megalapozott javaslatcsomagot iktattak a polgármesteri hivatalnál. A szóban forgó javaslatcsomagban többek között leszögezik, hogy a városrendezés és városszervezés fogalmának félreértéséről tanúskodik az, hogy a történelmi városrészben megalapozott indoklás nélkül az épített és kulturális örökséghez tartozó épületeket terveznek lebontani. Nagyvárad kulturális értékéhez nagyban hozzájárul a Szent László tér, és a környező utcák (így a Kert utca is) összessége. A javaslat komolytalannak nevezi azt az érvet, hogy a Kert utcát a gyalogos közlekedés megkönnyítése érdekében kell szélesíteni, a petíció benyújtói szerint sokkal egyszerűbb és logikusabb lenne egyirányúvá tenni az autóforgalom számára a Kert utcát, és akkor lehetne szélesíteni a járdát. A javaslat említést tesz a műemléképületként nyilvántartott Török házról, valamint a Kert utca és a Szent László tér sarkán lévő, a 19. században a román tanulók internátusaként funkcionáló épületről is, amelyek szintén áldozatul esnének az utcaszélesítésnek. Végül a javaslat benyújtói azt javasolják, hogy a városi mobilitási tervből húzzák ki a Kert utca szélesítésére tett javaslatot, az ottani közlekedést más megoldásokkal javítsák, a rossz állapotban lévő műemlék- vagy műemlékjellegű épületeket újítsák fel.

A tanácsülés után Huszár István szerkesztőségünknek elmondva furcsállta, hogy a mobilitási tervről szóló közvita előtt volt az ahhoz kapcsolódó javaslatok benyújtási határideje, ezért is kellett sietniük az aláírásgyűjtéssel, és azoknak a benyújtásával. Mint mondta, így is ezerhétszáz aláírást tudtak összegyűjteni, de nyilván sokkal többen vannak azok, akik nem értenek egyet a Kert utca lebontásával. Arra a kérdésünkre: milyen lépéseket tervez a továbbiakban az ügyben az RMDSZ, Huszár István kifejtette: „Mi tovább gyűjtjük az aláírásokat! Örvendetesnek tartom azt, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is elkezd aláírásokat gyűjteni. Én attól félek, hogy ha jelenlegi formájában megy át a mobilitási terv, onnantól kezdve nagyon fel fognak gyorsulni a dolgok, és azt sem tartom kizártnak, hogy azért akarják szélesíteni a Kert utcát, mert felvonulási útvonalnak fogják használni a laktanyák és a katonai emlékművek felé”.

Pap István