Pályázatok és részvételiarány-javítás

Több irányú pályázatot írt ki a bukaresti Esélyegyenlőségi Ügynökség. Ezzel kapcsolatban a szakállamtitkárral beszélt Biró Rozália, majd a sajtót is tájékoztatta a részletekről, valamint más ügyről is szólt.

A bukaresti Esélyegyenlőségi Ügynökség három irányú pályázatot írt ki, szociális védelmi hálózat kialakítására. A témában a szakállamtitkárral beszélt Biró Rozália – tudatta utóbbi a nagyváradi tájékoztatóján. Kezdetben csak gyermekjogi hatóságok és önkormányzatok pályázhattak volna, de sikerült elérni, hogy civil szervezetek is tehessék. A 2017-ben megjelenő pályázat a családon belül erőszak áldozatainak, sőt, a tetteseinek is némi segítséget kínálna. Az egyik témakör ugyanis az, hogy az áldozatokat átmenetileg befogadó központokat létesítsenek minden megyében. Most van ugyan 33 ilyen az országban, de ez kevés. Nálunk létezik ilyen – bár a helye titkos, a rászorulók úgy juthatnak be, hogy felveszik a kapcsolatot vagy az ASCO-val, vagy a gyermekvédelemmel, és ott döntenek ügyükről. Például Szatmár, Szilágy, Temes, Konstanca megyékben  nincs is ilyen menedék. A létrehozásra 3 éven át összesen 23 millió lejt adnának – ami kevés, ismerte el kérdésünkre Biró. A másik cél nappali központok létrehozása, minden megyében – ilyenből most csak 2 van az országban. Erre 3 év alatt 16 millió jutna. A harmadik cél 42 tanácsadói központ felállítása, erre 8 millió jut 3 év alatt. A témakörben a tájékoztatót megelőzően Váradon 16 civil szervezet képviselőivel egyeztetett Biró, s mint mondta, Bukarestben azt is elérte, hogy a Megyei Tanács is pályázhasson, valamint kérte, hogy a tanácsadás anyanyelven is történhessen, ott, ahol húsz százaléknál nagyobb a kisebbség aránya.

Arányosabban

Másik témaként elmondta: halad annak a törvénytervezetnek az ügye, amely a 2020-as választásoktól lépne érvénybe. Ez pontosabban a vonatkozó törvények módosítása lesz, és azt írja elő, hogy az „ellenkező nem”, azaz amelyik kisebbségben van a jelöltlistákon, legalább 30%-os képviseletet kell kapjon e listákon. Biró szerint egyértelmű, hogy a nőkről van szó, mivel nemek szerint ők vannak kisebbségben általában a jelöltlistákon. Ez minden választásra vonatkozna. Hogy miért pont ilyen arányt írnak elő? Erre a kérdésünkre azt mondta, az EU-tól vették az ötletet, ugyanis az Unió szerint ez az az arány, ami minimálisan lehetőséget teremt a változásra. Biró szerint van esély a törvénybe iktatásra, ugyanakkor ez még nem teljes megoldás, mivel a nők képviseletét a jelöltlistákon írja elő, de nem garantálja, hogy befutó helyre is kerülnek mindannyian.