A városvezetés hadakozása a váradiak ellen

Mircea Mălan, Nagyvárad alpolgármestere a jelenlevők nagy elégedetlenségére megpróbálta elbagatellizálni a Kert és a Vámház utcák lebontásának ügyét a város mobilitási tervéről szóló szerdai közvitán.

A szerda délután hat órától a váradi városháza nagytermében megszervezett közvitán először Luigino Szecsy, a Nagyvárad Városi Mobilitási Tervét elkészítő Icetrans intézet képviselője ismertette a tervet, felsorolva többek között azokat az intézkedéseket, melyekre uniós anyagi támogatást érdemes és kell szerezni. Hangsúlyozta: ennek a tervnek a meglétére szükség van ezeknek a forrásoknak a megpályázásához. A terv által megvalósítandónak ítélt intézkedések között gyakorlatilag azok az elképzelések szerepeltek, amelyeket Nagyvárad vezetése már hosszabb ideje hangoztat: a villamosvonalak bővítése, úgy villamosremíz építése, útfelújítások, új hidak építése, stb. Érdekes módon Luigino Szecsy ezen intézkedések közül egyedül a Kert (Avram Iancu) és a Vámház (Sucevei) utcák átalakítására vonatkozó ötlet kapcsán tartotta szükségesnek megjegyezni azt, hogy ez az elképzelés nem tőlük származik, hanem az Általános Városfejlesztési Tervből (PUG) vették át.

Tiltakozás

A meglehetősen hosszúra nyúlt ismertetést türelmesen végighallgatták a más közvitáktól eltérően ezúttal szép számban megjelent polgárok, akik amikor szót kaptak, egy-két kivételtől eltekintve mindannyian a Kert és a Vámház utcák tervezett lebontása ellen emelték fel szavukat. Szántó Ildikó több váradi civil szervezet, valamint a Vámház és a Kert utcák lakóinak a nevében kérte az említett elképzelés törlését a mobilitási tervből. Mircea Mălan alpolgármester neki még megpróbált érdemben válaszolni, elmondva, hogy ebben a tervben nincs előirányozva egyetlen euró sem ennek a tervnek a megvalósítására, tehát rövid- és középtávon ez nem egy aktuális kérdés, ezért beszélni sem érdemes most róla. Később azonban Kis Gábor nagyváradi RMDSZ-es helyi tanácsos ellentmondott Mălannak, arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejlesztési tervben szerepel 400 ezer euró a két utca átalakítására. Mălan erre reagálva kijelentette, hogy a két utca átalakítása ennél sokkal több pénzbe kerülne, hiszen csak a kisajátítások több millió eurót emésztenének el.

Huszár István, a helyi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője is több alkalommal felszólalt, először azt emelve ki, hogy az Általános Fejlesztési Tervben, ahonnan a mobilitási terv átvette ezt az elképzelést, nem a Kert és a Vámház utcák lebontása, hanem azok átalakítása (reconfigurare) szerepel, ezzel szemben Ilie Bolojan polgármester többször is azt hangoztatta, hogy ezen utcák esetében épületbontásokról lesz szó. Huszár hozzátette: amennyiben egy nappal korábban a helyi tanács megszavazta volna az RMDSZ-nek azt a kezdeményezését, hogy a jövőben nem adnak ki olyan övezeti városrendezési terveket, amelyek bontásokat írnak elő a történelmi városközpontban, akkor most mindenki nyugodt lenne, így azonban mindenki joggal aggódik a belvárosért, annál is inkább, mert ezeket az övezeti városfejlesztési terveket a kétharmados többségű helyi tanács könnyedén elfogadhatja majd.

A sajátjukat bontsák!

A legvehemensebb hozzászóló Mircea Stroe egykori újságíró, a Bihar Megyei Íjászegyesület elnöke volt, aki nagy hangon követelte a vitatott ötletnek a kivételét a fejlesztési tervből: „Ha házakat akarnak bontani, akkor bontsák le a saját házaikat”, kiáltotta Mircea Stroe az alpolgármester felé mutatva, nehezményezve azt is, hogy a mobilitási tervet nem váradiak készítették, akik ebből kifolyólag nem ismerik eléggé ennek a városnak a sajátosságait. Hozzászólt a közvitán az építész Cristian Puşcaş is, aki egyébként nemrég lépett ki a várost irányító Nemzeti Liberális Pártból, megjegyezve, hogy fölösleges azzal ámítani a közvéleményt, hogy a két utca átalakítása távlati terv, és hogy senki sem akarja most megvalósítani azt, ezért ahhoz hogy ez a vitás kérdés megszűnjön, egyszerűen ki kell venni ezt az ötletet a mobilitási tervből.

A közvitán felszólalt egy a Vámház, és egy a Kert utcán lakó polgár is. Előbbi azt mondta, hogy évek óta nem merik felújítani a házukat, mert nem tudják, hogy mi lesz a sorsa az ingatlanuknak, a Kert utcán lakó polgár pedig azt hangsúlyozta, hogy bontás helyett az ottani közműhálózatot kellene felújítani. Egy idő után Mircea Mălan már nem reagált a két utcára vonatkozó felszólalásokra. Huszár István az igen hosszúra nyúlt közvita végén értetlenségének adott hangot amiatt is, hogy a közvitát egy nappal azután tartották meg, hogy lezárult a mobilitási tervhez benyújtható javaslatok, észrevételek határideje. „Felmerül a gyanú, hogy itt most mindannyian fölöslegesen beszéltünk” – jegyezte meg Huszár, aki végül csak kicsikarta az alpolgármestertől azt az ígéretet, hogy a közvitán elhangzott javaslatokat továbbítani fogja.

A kegyelemdöfés

A közvita után megkérdeztük Szecsy urat, hogy miért érezte szükségét annak, hogy hangsúlyozza: a Kert és a Vámház utca átalakítása nem az ő ötletük. Erre válaszolva kifejtette: mindazoknak az elképzeléseknek, amelyek a város Általános Fejlesztési Tervében benne vannak, szerepelniük kell a mobilitási tervben is, máskülönben megvan a veszélye annak, hogy nem kapnak uniós finanszírozást a tervben szereplő elképzelések. A két utca átalakítása mellett szintén az általános városfejlesztési tervből vették át az utcafelújításokról, a felüljárók építéséről szóló elképzeléseket is. A továbbiakban azt kérdeztük Szecsytől, hogy szakemberként megfelelőnek tartja-e egy város történelmi belvárosának bontások által történő átalakítását. Luigino Szecsy ezt válaszolta: „Normális esetben a városok történelmi belvárosát nem bontások által kell rehabilitálni és átalakítani. Meg kell őriznünk azt, ami a múltból maradt ránk, fel kell újítani a történelmi épületeket, ez teljesen világos. Akkor, amikor valakik javasolták ezt az elképzelést – és amennyire én értettem ezt már évek óta javasolták – valószínűleg más gondolatok képezték ennek az elképzelésnek az alapját. Egyébként a mi mobilitási tervünkben sem szerepel a bontás szó”.

Végezetül Szecsy kifejtette, hogy sem az Általános Városfejlesztési Terv, sem Nagyvárad Városi Mobilitási Terve nem ír elő semmiféle bontást, viszont az is tény, hogy ezeknek a dokumentumoknak az alapján nem is lehet megtiltani a bontásokat. Az ilyesmihez különböző intézmények jóváhagyására van szükség. „Sokkal hosszabb eljárás ez ma már, nem lehet megcsinálni azt, amit 1989 előtt, amikor valaki meghúzott egy térképen egy vonalat, a ceruzával levágott néhány épületet, és másnap már le is voltak bontva azok az épületek” – tette hozzá végül.

Pap István