Rosszak a román börtönökben a körülmények

Péntek délelőtti sajtótájékoztatóján Biró Rozália RMDSZ-es szenátor arra hívta fel a figyelmet: az Emberi Jogok Európai Bírósága egy úttörő-projekt keretében büntetni készül Romániát.

A téma előzményeként Biró Rozália szenátor felvázolta, hogy 2015 végén az ombusdman egy átfogó, alaposan kidolgozott, részletes jelentést készített a romániai büntetés-végrehajtási intézetek állapotáról, illetve különféle jogi, adminisztratív és pénzügyi javaslatokat is tett a fogvatartottak helyzetének jobbítása érdekében. Egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet: nincs kidolgozva az Országos Börtönparancsnokság szervezési és működési szabályzata, a börtönök pedig túlzsúfoltak, vagyis 151,31 százalékos a telítettségi szint, ami azt jelenti, hogy körülbelül 9500 szálláshelyre lenne még szükség. Problémát okoz továbbá az is, hogy fele-fele arányban működnek fegyházak és börtönök (előbbiek száma az európai országok többségében kisebb), az épületek életkora sok helyen rég meghaladta a száz évet, az előzetes letartóztatásban levőket általában a rendőrségek pincehelyiségeiben, illetve alagsori részeiben szállásolják el, az ételadagok mennyiségileg, minőségileg és a változatosság szempontjából nem megfelelőek, az orvosi ellátás sem kielégítő, a pszichopatákat együtt tartják fogva a többi elítélttel- holott a bezártság amúgy is kedvező terep az agresszivitásnak-, a HIV-pozitív bűnözők nincsenek elkülönítve, a börtönök falain belül forgalmazott termékek ára akár ötven százalékkal is meghaladja a normál körülmények közt árusítottakét, sokba kerülnek a telefonbeszélgetések- egyébként is egy folyosón csupán egy készülék üzemel-, rendszeresek a verekedések, az erőszakos cselekedetek nem csupán az elítéltek közt, hanem a fogvatartottak és az őrök viszonylatában is. A biztos ezért többek közt azt ajánlja, hogy alakuljon egy tárcaközi bizottság, mely azzal foglalkozzon, hogy a vonatkozó törvénycikkely legyen tiszteletben tartva, alkalmazzanak alternatív, preventív megoldásokat a fogvatartottak, illetve az előzetes letartóztatásban levők számának csökkentése érdekében (közmunka, házi őrizet, karkötőbilincses nyomkövető, bírósági felügyelet stb). A raportból ugyanakkor az is kiderül, hogy 2014 végén az Országos Börtönparancsnokság kimutatása szerint a több mint 28.700 fogvatartott közül 14.363 olyan rab volt, akit 1-5 év közötti szabadságvesztésre ítéltek, 450-et pedig kevesebb, mint 1 évre, és utóbbiak száma egy évvel később már 498-ra emelkedett.

Csak a civilek

A szenátor asszony hangsúlyozta: politikai nyilatkozatot tett és interpellált is az ügyben- és még fog-, azonban érdemi választ nem kapott az igazságügyi minisztériumból. A napokban ezért egy közvitát szervezett a parlamentben, melyen a szaktárca nem képviseltette magát. Nagyon úgy tűnt, hogy az illetékes szervek kevésbé, inkább csak a civil szervezetek aggódnak amiatt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága egy úttörő-projekt keretében arra kötelezheti Romániát, hogy akárcsak a már megbüntetett Olaszország, napi 8 euró kártérítést fizessen minden egyes olyan fogvatartott után, akinek a személyiségi jogai sérültek, vagyis évi 80 millió eurót.

Ciucur Losonczi Antonius