Migráció egyházi és biztonságpolitikai szempontból

Adorjáni Dezső Zoltán, még püspökké szentelés előtt, köszönhetően a bukaresti tartózkodásának, megtanulta, bizonyos rendezvényeket, hogyan lehet hívei számára úgy megszervezni, hogy hallgatói is érdeklődéssel, figyelemmel kövessék.

A Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely „Migráció egyházi és biztonságpolitikai szempontból” címmel kerekasztal beszélgetést szervezett, nem is akármilyen módon. Meghívottjai voltak dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, külügyi szakértő és Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. A panelbeszélgetést moderálta Csinta Samu, ismert újságíró. A házigazda szerepét Adorjáni Dezső Zoltán püspök töltötte be.

Az iszlám és a nyugati világ

Dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkész rendkívül érdekes, dokumentált előadásában betekintést nyújtott az iszlám- keresztény vallás közti viszonyra. Arról beszélt, miért „problémás” a muszlimokhoz való viszonyulás. Számukra egy vallás van, az iszlám. A világon másfél milliárd muszlim él, ebből 400 millió arab. Mi okozza a nehézséget? Szerinte az, hogy az iszlám nem csupán vallás, hanem a társadalmat, kultúrát egyesítő rendszer, a társadalom minden dimenzióját meghatározza, a vallást, a politikát, kultúrát, társadalmi és családi kapcsolatokat. Ebben különbözik a keresztény hittől. Az utóbbi évtizedekben Európa türelmet tanúsított az iszlámmal szemben. Nyitott, elfogadó, toleráns volt az iszlámmal szemben. Azonban a 2001. szeptemberi terrortámadás, a párizsi és brüsszeli merényletek után másként kezelték az iszlámot. Ma észrevehető, hogy megerősödött az az irányzat, amely egyre inkább bűnösnek, ellenségesnek tekinti az iszlám vallást. Észrevehető, hogy Európában a vallás szerepe csökken. Ezzel szemben az iszlám vallás előre törésének vagyunk tanúi. Mintha megerősítené Samuel P. Huntington A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című könyvében kifejtett elméletét, amely szerint az iszlám és a nyugati világ közti konfliktus elkerülhetetlen. Jelenleg az iszlám óriási előnyre tett szert Európában, mivel a keresztény hit visszaszorulóban van. Szükség lenne a megújulására. „Világunkat a szovjet kommunizmus összeomlása után nem a nyugati liberális demokrácia végleges diadala határozza meg, hanem a vallásokon és kultúrákon nyugvó civilizációk összecsapása.” S. P. Huntingtont az 1996-ban megjelent könyve világhírűvé tette.

A muszlimokhoz való viszonyulás

A muszlimokhoz való viszonyulás nehéz kérdést jelent. Segítséget kell nyújtani a bevándorlóknak a társadalomban való beilleszkedéshez, azonban ez a befogadó, megértő hozzáállás nem jelenti a saját kultúránk feladását. Köztudott, hogy az iszlámon belül van egy radikális fundamentalista irányzat, amely nyugat-ellenes. Ezeknek a tevékenysége gyakran félelmet kelt az európai és amerikai emberekben. Azonban hiba lenne a radikális muszlim mozgalmakat azonosítani a muszlimok összességével.

Beszélhetünk iszlámfenyegetésről?

Európában 43 millió muszlim él. Közép-és Kelet- Európában 126.000 muszlim, legtöbbjük Romániában (73.000), Magyarországon (25.000), Lengyelországban (20.000). Az iszlámfenyegetés az aszimmetrikus hadviselésben, a terrorizmusban, és nem az iszlám vallásban nyilvánul meg-hangsúlyozta az előadó. A terror kifejezés félelmet jelent. A terror lényege, hogy állandó félelmet gerjesszen, nem lehet tudni, mikor, honnan történik a támadás.

Az arab világ ismerője

Dr. Fischl Vilmos (1972) felsőfokú tanulmányait az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Posztgraduális Nemzetközi és Diplomáciai Tanulmányok Intézetében, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végezte. Ösztöndíjas volt a Kuvaiti és Tuniszi Egyetem arab szakán. Elsajátította az arab nyelvet. Az arab világ ismerője.

A jelenlegi világpolitika meghatározó játékosai

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár a világhatalmak stratégiai kérdéseiről értekezett. Szakszerű betekintést nyújtott a jelenlegi világpolitika világába. Véleménye szerint jelenleg meghatározó játékosok: az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország és Kína. Mindeniknek megvan a saját dilemmája. Az USA a hírszerzésben, a hadiiparban és a katonai kutatásfejlesztésében világelső. A mai világban mindenkit lehallgatnak, aki vezető funkcióban van. Egy anekdotával érzékelteti, miként lehetett titokban tartani a katonai tájékoztatást. Nyugat miért nem értesült időben arról, hogy az oroszok lerohanják a Krím- félszigetet. Ez ellen csak egy régi, de bevált szokás lehet hatékony, visszaállítani a futárszolgálatot, amely az írógépen lekopogtatott szöveget továbbítja. Tehát a műholdas hírszerzés néha problémás. Az amerikaiak azzal érvelnek, hogy a terrorcselekmények megelőzése miatt történnek a lehallgatások. Kiderült, hogy a gazdasági hírszerzés a legfontosabb. A valóságban 90%-a gazdasági és 10%-a terrorizmusról szóló hírszerzés. Érdekes képet mutat a világhatalmak stratégiájában bekövetkezett változás. Az amerikaiak nagy dilemmája, 2015-ben a született gyermekek 51%.-a színesbőrű. Egy- két évtízed múlva az amerikai elit szintjén is érzékelhető lesz. Amerika másik dilemmája Kína előre törése, amely arra készteti, hogy új stratégiát dolgozzon ki. Néhány év múlva gazdasági szempontból Kína elhagyja az AEÁ-t. Amerika az orosz- ukrán válságot követően új európai és közép- kelet európai politikát dolgoz ki. Szerinte oroszellenes szövetséget kell megerősíteni. Kína új stratégiát dolgoz ki- mondta az előadó. Meg kell határoznia, hogy globális játékos akar lenni vagy regionális hatalommá válni. Ezért rövid ideig békét akar, közben felfegyverezi a hadsereget. A tények azt mutatják, hogy globális játékos akar lenni. A biztonságpolitikai szakértő hivatkozik Henry Kissinger Kínáról-című könyvére, melyben a szerző megfogalmazta, hogy a 21. században Kínának kiemelkedő szerepe lesz. Kissinger félszáz hivatalos látogatást tett ebben az országban, és minden ázsiai ország vezetőivel személyes találkozása volt. Oroszország katonai erejét figyelembe véve világhatalomnak számít, gazdasági szempontból a kőolaj és földgáz világpiaci árától függ. Gyors fegyverkezést valósít meg. Magához akarja „édesgetni” a volt szovjet térséget. Az egyik fontos kérdése, mit kezdjen Szibériával. Az előadó szemléletesnek tekinti ebből a szempontból azt, hogy Vlagyivosztokot ősi kínai városként emlegetik, másrészt a Szibériában megtermelt zöldségek és gyümölcsök többsége kínaiak munkájának az eredménye.

Miért választják Európát a migránsok?

Jelenleg 244 millió migráns él a nagyvilágban, 90 százalékuk a szomszédos országokba menekülnek. 2016-ban, a migránsok négy régióba mehetnének, de csak Európa van nyitva előttük. Az előadó az egyes országok migráns politikájáról is értekezett. A gazdag arab országokban, az AEÁ-ban, és Ausztráliában nincs esélyük a letelepedésre. Az AEÁ fallal védi határait, tűzparancs van érvényben. Kuvait, Szaúd-Arábia, az Arab Emirátus nem fogadja be a migránsokat. Példaként említette Ománt, ahol 15 év után szerezhető meg az állampolgárság és teljesíteni kell bizonyos követelményeket (arab nyelv tökéletes ismerete, áttérés a muzulmán hitre). Így a bevándorlók egyedüli útja a védekezni képtelen Európa. Mint ismeretes, Magyarország kerítést épített a törvénytelen bevándorlás megakadályozására. Az EU 28 államából 20 helyeseli a magyar álláspontot. Az előadó kiemelte, hogy helyzet szörnyű. A migránsok tömegéből nehezen lehet „kiszűrni” a terroristákat. Az első nemzedékes migránsok, európai uniós állampolgárok követték el a brüsszeli és párizsi robbantásokat.

A zsúfolásig megtelt templom közönsége érzékelhette azt a politikai szlalomozást, amit a biztonságpolitikai szakértő el tud járni a kényesebbnél kényelmesebb kérdések között. Ennek volt köszönhető, hogy Nógrádi György, kolozsvári viszonylatban is, a rendkívül érdekes, értékes előadásával elkápráztatta a hallgatóságot. Professzor úr, elismerésem Önnek.

Csomafáy Ferenc