Kilencvenöt év után saját otthonban

Ünnepélyes keretek között szentelték fel vasárnap délután a Királyhágómelléki Református Egyházkerület új, Sulyok István utcai székházát, mely a magyar és a román állam támogatásával épült. Két héten belül benépesülnek az irodák.

Farkas Zsolt közigazgatási előadó tanácsos nyitotta meg az ünnepséget a Nagyvárad-újvárosi református templomban. Az egész élet arról szól, hogy valahonnan elindulunk és valahová megérkezünk, s ezzel a jelképes cselekedettel kezdődik meg a székház avatóünnepsége is, hangzott el. A közösen elmondott imádságot követően felsorakoztak a jelenlévők – elől azok, akik az egyházkerület zászlaját vitték, őket a testvér- és történelmi egyházak képvsielői követték, majd a határon-túli és hazai díszvendégek, politikusok következtek, őket a palástos lelkipásztorok, az igazgatótanács munkatársai, az egyházmegyei küldöttek követték, majd az ünneplő sereg. A templomból az új székhelyig vonultak, ahol igehirdetéssel folytatódott az ünnepség.

Áldás vagy átok

Csűry István püspök Mózes ötödik könyvéből, a 15. fejezet 4 és 5 igeversébőlkiindulva tért ki arra: nyilvánvalóan Isten azt akarja, hogy ez a világ gazdag világ legyen, minden embernek joga van gazdagnak lenni – de milyen jó is lenne egy olyan Európában, egy olyan egyházkerületben, Kárpát-medencében élni, ahol az embernek nem kellene félnie a szegénységtől. „Gazdag lehetsz” - áll az igében, mégis, sokan közöttünk a mindennapi kenyérért küzdenek. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület kegyetlenül szegény volt, aztán szegény lett, most pedig, úgy tűnik, „Isten elmozdított bennünket és elindultunk egy olyan úton, amelyen, ha Isten szavára hallgatunk, nem is első sorban anyagiakban, hanem lélekben gazdagodhatunk”. Szinte a semmiből épült meg ez a székház, Isten lelki vezetése letapintható volt. Sokezer esztendeje megszólalt Isten igéje és megszólal most is –a bűnös alázatosan meghajol és áldást kér Isten előtt, s úgy áll fel, hogy viszi magával Isten ajándékát. Az áldásra térdre hullott tékozló fiú útját kell járnunk, ez a mi utunk és ünnepünk. A másik oldalon viszont az átok van, átmenet nem létezik, rajtunk múlik, mit választunk. Vannak, akik idegen axiómákat gyártanak, melyekből kifelejtik Istent. Ki kell mondani: nincs igazuk az álruhás egyházposztulátumokat gyártóknak. Isten nem csak földet ad, hanem örökséget is, s mi örököstársai vagyunk Krisztusnak, s egymás örököstestvérei is. Kötelessségünk birtokba vennünk azt, amit Istentől kapunk, ezt a székházat is, itt olyan egyházkormányzat fog szolgálni, mely csakis az Úr Jézust követi.

Elérkezett az ideje, hogy az egyházkerület saját lábára álljon, saját földjén, s hallgatva Isten parancsszavára – így tudjuk megbecsülni ezt a székházat, így lesz ezszívesen vett ajándék – hangzott el.

Bátorság kell

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke arról szólt: az új székház egy olyan állomás, mely hálára indítja a szívünket. Legyen bátorságunk a továbbiakban is megvalósítani Isten tervét, Krisztus követőinek bátorságra van szükségük, s imádkozva dolgozva válnak valósággá a tervek. „Ha itt él Isten népe, hűségetek elég lesz, hogy ez a ház ékessége legyen az egyházkerületnek” - mondta a püspök.

Vass Zoltán, a kanadai és észak-amerikai reformátusok képviselője arról szólt: a legfontosabb az, hogy gyökereink és szárnyaink legyenek, Krisztust szolgáljuk, elhívott szolgák legyünk itt is és a tengeren túl is – hiszen Jézust és a Mennyei Atyát felmutatni Isten népe előtt mindig hatalmas feladat…

Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője a 412 tiszántúli gyülekezet nevében köszöntötte a jelenlévőket, kihangsúlyozva: a tisztán-túliakkal együtt szívből örül e magyar református jelenlétnek Nagyvárad szívében, s köszöni, hogy a királyhágómellékiek megosztják örömüket velük.

Legyen otthon

Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatói kancellárja kifejtette: a székhház is jelzi a partiumi reformátusság életképességét, s azt kívánta, legyen áldás az ide bejövők és békesség az innen kimenők életében. Böcskei László római katolikus püspök elmondta: a katolikusok is szívesen osztoznak a református testvérek örömében. Kihangsúlyozta a székház otthon-szerepét, mely összefogja mindazokat, akik e nagy családhoz tartoznak. Küldetésünk, hogy itteni ideiglenes otthonunkat építgessük, gazdagítsuk, hogy otthont nyújtson a következő nemzedékek számára. Legfőbb kincsünk Isten áldása, „azt kívánom, úgy ékesítsük ki ezt az otthont, hogy mindenki ismerje meg értékeinket, céljainkat. Tettre készépítők legyünk, akik az áldozat anyagát is beleteszik az építménybe. A püspök végül könyörgést mondott az új otthonért.

Támogatás

Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezető helyettese a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta, s mint mondta, örvendetes, hogy a váradi magyarság folytatja intézményalapító sulyoki tevékenységét, fontos, hogy a kálvinista magyarság megőrizze és ápolja a nemzeti érzést. A magyar állam minden eszközével támogatja ezt, két héttel ezelőtt eldőlt, hogy 45 millió forinttal járul hozzá a székház befejezéséhez és berendezéséhez.

Mile Lajos kolozsvári főkonzul azt hangsúlyozta ki: azért is ünnepelni kell, mert napjainkat nem a gyarapodás jellemzi, s azokat, akik e székház felépítéséhez hozzájárultak, a hit és az optimizmus vezérelte. Nem lehetünk elégedettek önmagunkkal, míg belső széthúzás van, acsarkodás, egymás gyűlölete, előbb utóbb rá kell döbbennünk, hogy egymáshoz tartozunk. Komoly önvizsgálatra van szükségünk, egymás nélkül nem tudunk boldogulni, egymásra vagyunk utalva, így talán még a közönnyel is meg tudunk birkózni.

Victor Opaschi, a kulturális és örökségvédelmi minisztérium államtitkára a sokféleségben rejlő gazdagságról szólt, arról, hogy Romániában vallási szabadság van, támogatják az identitás megőrzését, a felekezetek autonómiáját. A jelen idők sajnálatos történései arra mutatnak rá: fontos, hogy elejét vegyük a vallási okokból történő megkülönböztetésnek, a gyűlölet szításnak. Egy társadalom akkor erős, ha lehetőségként ismeri fel sokféleségét, s nem esünk a másiktól való félelem csapdájába.

Veszélybe kerülhet

Szabó Ödön parlamenti képviselő kihangsúlyozta: örül annak, hogy a 25. Varadinum rendezvénysorozat egyháztörténeti jelentőségű eseménnyel kezdődik, s hogy 95 év után a KREK megteremtette saját otthonát. A történelem során nemegyszer veszélybe került az, amit már egyszer felépítettünk, s így van ez most is, az erdélyi reformátusok küzdenek a Mikó kollégium épületéért, a nagyváradi katolikus egyháznak vissza kell szereznie azt, amit már egyszer megkapott – a pénzügyi palota épületét. Mégis, sikerek is vannak – egyházi iskoláink azokban az épületekben működnek, amiket már egyszer elvettek tőlük, majd visszakaptak. A legfontosabb a szeretet – hangsúlyozta ki – a szeretet útja meghatározza a siker és a jólét útját is. Az utolsó pillanatig voltak műszaki jellegű nehézségek, de végül is ezeket sikerült megoldani. Kelemen Hunor szövetségi elnök jókívánságát is tolmácsolta.

Végül Huszár István alpolgármester kihangsúlyozta azt , hogy történelmi pillanatoknak vagyunk tanúi, s a másfél év alatt felépült székháznak egyaránt van gyakorlati haszna és szimbolikus jelentősége. Ki imáját, ki szaktudását hozta el – s otthon született a rászorulóknak. Ahogy a Szentírásban áll, tegyünk jót mindenkivel, de leginkább azokkal, akik testvéreink a hitben, hangzott el.

Áldás

Az ünnepség az egyházkerület 95 évéről szóló kisfilm bemutatásával folytatódott, melyet Balla Tünde, Villányi Zoltán és Tóth Károly István készített, majd Csűry István püspök és Varga Attila főgondnok elvágta a székház avatószalagját. Ezt követően az egyházkerületek esperesei felszentelték a székházat, majd a nagyváradi Csillagocska néptáncegyüttes műsora, később pedig a KREK kántorkórusának és a Partiumi Keresztény Egyetem kórusának közös műsora következett. Mátyás Attila evangélikus lelkész, Csűry István református püspök és Molnár Imola unitárius lelkész mondott áldást, végül elhangzott a Himnusz, majd a jelenlévők kisebb csoportokban megtekinthették a székházat.

Adatok

Amint Farkas Zsolt közigazgatási előadó tanácsostól megtudtuk, a székház területe pincével és manzárddal együtt nyolcszáz négyzetméter. Még nem összesítették, hogy mennyibe került, de a pince, a földszint és az első emelet mintegy 350 ezer euró volt. Másfél év alatt épült fel, a magyar és a román állam hozzájárulásából, valamint saját forrásokból. Tizenkét iroda, valamint egy 95 négyzetméteres tanácsterem található az új székházban. Eddig az újvárosi egyházkörzettől bérelték az irodákat, körülbelül két hét múlva költöznek az új székhelyre, itt lesz majd az egyházkerület levéltára, irattára, nyomdája is.

Neumann Andrea