IV. ClujShorts Rövidfilmek Nemzetközi Fesztiválja

Kolozsváron pezseg a filmes élet. A ClujShorts elnevezésű Rövidfilmek Nemzetközi Fesztiválja zajlott le,  (április 4-10),amelyet a látottak alapján a dinamizmus jellemez.

Mondhatnánk, a nézőknek nem volt idejük unatkozni. A Rövidfilmek fesztiválján a világ minden tájáról érkező filmek vetítésére került sor. Ennek alapján nem volt könnyű kiválasztani azokat a filmeket,amelyeket bemutattak. A paletta nagyon vegyes volt, verseny- filmek, animációs és kísérleti filmek. Összesen a világ minden tájáról 700 filmet küldtek be. A válogatás Rareș Stoica, a fesztivál művészeti igazgatója vezetésével folyt le. Amint mondta, 181 alkotást javasoltak vetítésre. Ezek közül is csak 54 került a versenyhelyzetbe, a ClujShort trófeáért küzdöttek. A legtöbb film Németországból, Franciaországból és Spanyolországból érkezett. Mivel az idén ünneplik a dadaizmus születésének századik évét, a fesztivál a mozgalom iránti tiszteletét fejezte ki. Ennek köszönhető, hogy létrehozták a Dada100 Különdíjat. Ez alkalommal a nőket foglalkoztató kérdések voltak reflektorfényben. A filmekben szerepelt az iszlámkérdés is.

A rövidfilmekben a művészi jelleg fölényben van

Ioan Pop- Curșeu,a Babeș- Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának oktatójaszerint a fesztiválra művész- filmek érkeztek,amelyek időszerű témákat boncolgatnak. A legtöbb alkotás jó kivitelezésű. A nézőnek nem volt ideje unatkozni. A fesztivál érdekessége, hogy bekapcsolódott a PATRIR béke-szervezet is, amely workshopot szervezett azzal kapcsolatban, miként tükröződik a migránskérdés a rövidfilmekben. A rövidfilmekben főleg a művészi jelleg dominál, kevésbé a kereskedelmi jelleg, mivel kisebb költségvetése van. Kiemelte, hogy a kis- filmesnek nagyobb alkotási szabadsága van, a film eszközeivel mutatva be a témát. Érdekes, ahogy az utolsó filmkockákban érzékelhető a történet fordulópontja.

Koós Ferenc hangmérnök a rövidfilmeket történetként fogja fe,mint egy verset. A rövidfilmek piaca rendkívül nagy. A zsűri tagjai: Ioan Pop- Curșeu (a zsűri elnöke), Xantus Gábor filmrendező, Sergiu Matei operatőr,Koós Ferenc hangmérnök, vállalkozó. Filmbemutatón kívül kiállítás, könyvbemutató és workshop (munka megbeszélés)várta a közönséget. Ioana Călin, Mara Chirteș és Ștefan Socaciu grafikai és fotókiállítását láthatta a nagyérdemű.

7 remekmű

A Színház és Televízió Kar rendezvénytermében bemutatásra került Ioan -Pavel Azap „7 capodopere ale filmului românesc”című könyve, amelyet a Tribuna kiadó jelentetett meg. A szerző költő, esszéíró, filmkritikus, a Tribuna folyóirat szerkesztője.A zsebbe simuló könyv 180 oldalon keresztül betekintést nyújt a román filmművészet bizonyos szegmentumába. Ennek következtében az olvasó, a rendkívül dokumentált szerző árnyalt vezetésével, egy bizonyos időben elkészült hazai film-remekkel ismerkedhet meg. A válogatás maga, mint minden válogatás, személyes jellegű. Esetünkben ez nagy erény. Mert a hazai film világáról korhű kép alakulhat ki. Szerinte a hazai filmművészetben három korszakot különböztethetünk meg. Első korszak 1912-1950 között volt. A román filmművészet kezdetét az 1912-ben készült Independența României című film jelentette. Aristide Demetriade, Grigore Brezianu alkotása. A forgatókönyv Vasile Alecsandri verseiből ihletődött. Határkőnek számít, nagyszámú statisztériával (mintegy 80.000 katona).  A film utolsó jelenete valós eseményt érzékeltet, az 1912.május 12-i díszszemlét. Mindennek dacára nem tekinthető remekműnek. A valódi remekmű 30 év múlva,1943-ban született. Jean Georgescu: Zűrzavaros éjszaka című filmje Ion Luca Caragiale remekművének a megfilmesítése nyomán. A nagy jelentősége az volt, hogy ez lehetővé tette a román filmművészet bekapcsolódásátaz európai filmművészet sorába. Második korszak az 1950-1990 közötti időszakban megjelent alkotásokat foglalja magába, amelyek a rendszerpropagandaeszközének a szerepét töltötték be. Ebben a periódusban főleg történelmi filmeket készítettek. De a legtöbb film irodalmi adaptáció. Dan Pița és Mircea Veroiu a 70-es évek filmes nemzedékéhez tartoznak. Bár nem volt egységes filmes programjuk, de valós és időszerű kérdéseket elemeztek. 1971-ben készültApa ca un bivol negru című film, amely az 1970-es árvízről szóló dokumentumfilm. A 70-es évek nemzedékének kiáltványaként fogható fel. Akik kísérleti jelleggel próbáltak önálló filmiskolát létrehozni. Eltávolodtak az ideológiai rendelésektől, és igazi, valósdokumentumfilmeket készítettek.

A hazai filmvilág egyik legjellegzetesebb személyisége Liviu Ciulei. 1965-ben készült, Ciulei rendezésében, az „Akasztottak erdeje” című film (eredeti neve Pădurea spânzuraților), amely óriási sikert aratott. Az „Akasztottak erdeje” nevű fekete-fehér film az 1965-ös Cannes-i filmfesztiválon a Legjobb rendezés díját nyerte el. A mű Liviu Rebreanu azonos címűregénye alapján készült. Ilona szerepében Széles Anna lépett fel. Az 1965-ös mamaiai nemzeti filmfesztiválon elnyerte az Arany Pelikán nagydíjat, a Legjobb operatőr díjat (Ovidiu Gologan), a Legjobb női főszereplő díjat(Széles Anna) és a Legjobb filmzene díját (Theodor Grigoriu).

1957-ben, Victor Iliu rendezésében készült La Moara cu noroc nevű film, amely Ioan Slavici Jó szerencse malma ( Moara cu noroc) című novellájának adaptációja. Reális tényeket egymás mellettmutattak be, a valóságbólkiemelt képek nyelvén.

1987-ben, Stere Gulea rendezte a Moromețiicímű filmet, Marin Preda Morometii nevű regénye alapján.

Azap szerint a román filmművészet harmadik szakasza 2001-től számítható. Az Új Hullám képviselői Cristi Puiu, Cristian Mungiu, Radu Muntean, Radu Jude és mások. Minden idők legjobb románfilmjének Azap, Stere Gulea: Moromeții című filmjét tartja.A szerző kiemelte, annak idején neves román rendezők voltak, akik elszigetelten alkottak. Nem volt közös programjuk, koncepciók. Nem jött létre filmiskola, ahogy ez megtörtént, Lengyelországban, Magyarországon, Csehszlovákiában vagy Jugoszláviában. Lényegében 2001 után, az ÚjHullám megjelenése következtében jött létre filmiskola.

A szerző kiemeli, hogy Kolozsváron a XX. század első két évtizedében már létezett filmstúdió.

Kolozsváron Janovics Jenő filmstúdiója

Kolozsváron Janovics Jenő filmstúdiót hozott létre, a magyar filmgyártás úttörőjének tekinthető. 1914-ben a PROJA, Projectograph Janovics, később Corvin, majd Transsylvania Filmgyárat teremtette meg, amely 1920-ig működött,48 filmet forgattak. Janovics Jenő felfedezettjei Kertész Mihály és Korda Sándor. A PROJA filmgyár rendezője Kertész Mihály volt, aki később Michael Curtizművésznéven vált ismertté a nemzetközi filmművészetben, a Casablanca című film rendezője volt. Korda Sándor születési neve Kellner Sándor László, művészneve Korda Sándor, aki a Corvin filmgyár főrendezője volt. Később kivándorolt, angolosította anevét, Sir Alexander Korda néven vált ismertté a film világában.  Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után Janovics Jenő még készített filmeket. Mondhatnánk,bizony, bizony… Kolozsváron a filmesek között szerepel Kertész Mihály, Kellner Sándor László neve, akiket a világ filmművészetének neves képviselőiként ismerte meg az útókor.

 Díjazottok

A IV. ClujShort fesztivál főbb díjazottjai a következő művészi produkciók alkotói:

ClujShorts trófea: „Champion”, Svédország, rendező Mans Berthas. Persona Association Award: „Tej nélkül”, Görögország, rendező Thodorius Vournas. Legjobb rendező Oriol Carduz, „600 dollár”, Spanyolország. Legjobb kép The Call, Franciaország, Raul Fernandez. A sajtó Külön díja[C1] : Champion, Svédország.DADA 100 Award: Szabadság és Függetlenség, Németország, rendező Bjorn Melhus.

A ClujShorts az egyik legfiatalabb fesztivál, amelyet a negyedik alkalommal rendeztek a Kincses városunkban. Nagy érdeklődéssel követte a főleg fiatalokból álló közönség. A film vetítését követő angol nyelven zajló közönségtalálkozón a kérdések a filmötlet keletkezésére, a rövidfilmek alkotásának folyamatára összpontosultak. A sikeres nemzetközi fesztivál a kulturális sokféleség megismeréséhez, a filmesek és a közönség találkozásához járult hozzá.

Csomafáy Ferenc