Gazdasági tanirodát avattak a Szent László Líceumban

Dr. Adorján Emil vállalkozóról, filantrópról elnevezett gazdasági tanirodát avattak a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumban, ahova minden odajáró diáknak érdemes betérnie.

Bár elsősorban az úgynevezett gyakorlócégeket, vagyis a valóságban létezőkhöz hasonló tevékenységet kifejtő virtuális vállalkozásokat működtető gazdasági szakos diákok örülhetnek a taniroda létrejöttének, természetesen a Szent László Líceum valamennyi diákjának érdemes betérnie ide, hiszen a korszerű oktatást szolgálja a több részre osztott (marketing, humán erőforrás és kereskedelmi osztály, könyvelőség, vezérigazgatói iroda és tárgyalóasztal) helyiség.

Kele Tünde tanárnő a Bihari Naplónak elmondta: a taniroda tulajdonképpen egy olyan oktatási módszer része, melyet Európa számos országában, illetve a tengerentúl is alkalmaznak a gazdasági osztályokban tanuló diákok gyakorlati készségeinek bővítése, fejlesztése érdekében, hiszen megismertetni velük egy vállalat vagy intézmény alapításával és üzemeltetésével kapcsolatos gyakorlati teendőket csak megfelelő technikai felszereltség birtokában lehet. Ezért volt régi vágya a gazdasági katedrának, hogy a gyerekek számára kialakítsanak egy olyan teret, ahol mindazt, amit az elméleti órákon elsajátítottak, gyakorlatba is ültethessék, alkalmazhassák, kipróbálhassák. A püspökség és Böcskei László megyés püspök folyamatos és hathatós támogatása mellett sikerült olyan támogatókat találniuk, akik által a szaklabor álma valósággá válhatott. Egy magyar bank több éve támogatja az iskolájukat, a tavaly pedig tíz számítógépből és nyomatóból álló csomaggal örvendeztette meg őket, mely értékes felajánlást kiegészítették a különböző pályázatoknak (Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Balassi Intézet) köszönhetően beszerzett okostáblával és kivetítővel, valamint a tanulókkal közösen végzett munkával. Hangsúlyozta: ebben a laborban nem csupán a gazdasági, közélelmezési szakon tanuló mintegy 160 diák számára válhatnak az órák vonzóbbakká, interaktívabbakká, de az érintettek elmélyíthetik gyakorlati tudásukat is, illetve a záróvizsgájukhoz szükséges szakdolgozat elkészítéséhez is megfelelő körülményeket biztosíthatnak részükre.

Példakép

És miért pont dr. Adorján Emil? Azért, mert így tisztelegnek városunk kiemelkedő egykori vállalkozója alatt, aki íróként, üzletemberként és bankszakemberként olyan szellemiséget képvisel, mely követendő példa kell legyen, az általa épített ingatlanok (Sas-palota, Adorján-házak) pedig napjainkban is Nagyvárad ékkövei. Nem mellesleg a középiskolát az egykori Premontrei Főgimnáziumban végezte, a Szent László Líceum pedig évek óta kitűnő kapcsolatot ápol a Premontrei Öregdiákok Egyesületével. A Jogakadémián szerzett diplomát 1893-ban, és két gyorsírással kapcsolatos szakkönyvet is publikált, valamint több váradi lapnak is rendszeresen írt Leander álnéven.

Tanulmányai és élettapasztalatai gyarapítása céljából Párizsba és Berlinbe ment, több európai nagyvárosban tartott előadásokat, ami jelentős anyagi bevételt biztosított számára, mégis hazajött Váradra, ahol ügyvédi irodát nyitott. Ez a típusú gondolkodásmód pedig- miszerint valaki, amit lehet megtanul külföldön, de szülővárosába tér vissza karriert építeni-, követendő példa kell legyen a mai diákok számára. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy noha vagyonát megfeszített munkával teremtette meg, nem öncélra használta, hanem úgy szociális jellegű segélyakciókban, mint a kulturális rendezvények finanszírozásában példamutatóan részt vett. Egy küzdelmes és csodálatosan ívelő karriernek lehettek tehát tanúi a kortársai, melynek a holokauszt vetett véget.

Az avatóünnepség szervezői Kele Tünde, Kor Erika, Albert Andrea, Monosi Loránd, Catona Valéria, Nógrádi Márta és Tóth-Trpkovici Timka tanárok voltak. Közreműködött még Zalder Éva igazgatónő, Florian Mierluţ szaktanfelügyelő és Szabó Géza bankszakember, valamint Benedek Krisztina és Bádon Dávid gazdasági szakos diákok. A termet Szabó Ervin spirituális áldotta meg.

Ciucur Losonczi Antonius