Ismét Bányavirág Váradon

Az erdélyi magyarok közötti gyakoribb öngyilkosságok, a szegénység és az alkoholizmus egyszerre integet kifelé a darabból.

Születésnapi eseménysorozatot tartottak a nagyváradi szigligetisek, abból az alkalomból, hogy öt éve, 2011. január 27-én született meg az a tanácsi határozat, amelynek értelmében a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, az Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház Lilliput Társulata és a Nagyváradi Állami Filharmónia Nagyvárad Táncegyüttese újraszervezésével Szigligeti Színház néven újra önálló magyar színháza lett Bihar megyének. Ezt számos darab újbóli színpadra állításával, és egyéb kulturális eseményekkel, foglalkozásokkal ünnepelték.

Újrázás

A programsorozat részeként szombaton a közönség elé került Székely Csaba Bányavirág című darabja is. A Daraboló című kortárs felolvasószínházi sorozatának előadása volt ez, és a tavaly május végi DARABoló minimaraton programjában már szerepelt. Mint akkor is rámutattunk, a Bányavirág felolvasószínházi keretet között is megállja a helyét, sőt, a darab mellett az előadás is csak hozzátett még. Erős szövegről van szó, és sötéten gomolygó tematikáról: a főszereplő elvesztette munkahelyét, a bánya bezárása óta munkanélküli, haldokló, zsarnoki apjával és egy alkoholizmusba átlógó orvosfélével vannak tovább keserítve napjai – amelyekbe aztán a városból érkezett nő hoz valami derűt. Az erdélyi (főleg székelyföldi) magyarok közötti gyakoribb öngyilkosságok, a szegénység és az alkoholizmus egyszerre integet kifelé a darabból, de legyűrni nem tudja: az egész mégis inkább humoros, ironikus, a realitásokhoz viccesen, de nem elviccelően közelítő. Jó, nagyon, és korszerű – mint ahogy az is jó, hogy ismét láthatták a váradiak is.

Szeghalmi Örs