A mese utáni vágy

A Kolozsvári Állami Magyar Színház terme zsúfolásig megtelt gyerekekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel, mondhatni családokkal. Volt is zsibongás. Békés Pál A kétbalkezes varázsló című darabját adták elő. A történet helyszíne a varázslóiskola. Hőse: Fitzhuber Dongó (Laczkó Vass Róbert) a legügyetlenebb varázsló, aki diplomájára vár.

Békés Pál (1956-2010) író, drámaíró, műfordító, egyetemi tanár. 1984-ben írta A kétbalkezes varázsló című meseregényét, amelyet a 90-es években színpadra alkalmaztak.

Az előadást megelőző sajtótájékoztatón Visky András az intézmény művészeti vezetője elmondta, többször felvetődött, hogy Békés Pál darabját mutassák be a Kolozsvári Színházban. Tompa Gábor javasolta a rendezőnek, Béres Lászlónak a darab bemutatásának ötletét, aki örömmel tett eleget a felkérésnek. 2008-ban egy színházi bemutató alkalmával ismerkedett meg a szerzővel.

Nem érezni, hanem hinni kell

A meseregény kiinduló pontja a varázslóiskola. A varázsló szembesül a pragmatizmus szabályaival: senkinek sincs szüksége csodákra. Egyetlen lény a kisfiú, Éliás Tóbiás (Ábrahám Gellért) a maga tisztaságával érdeklődik a varázslatos világ iránt. A rendező szerint „a digitalizált világunkban mindent felülír a pragmatikus gondolkodás, nem érezni, hanem hinni kell.” Ezért is választotta az előadás mottójául, úgy gondolja, hogy csak így teremtheti meg a csodák valóra váltásának a lehetőségét. A gyermek hinni akar a csodában, a mesében és abban, hogy a mese valósággá is válhat. Nemcsak a gyermek, de számunkra is fontos tudni, vágyaink is valóra válhatnak.

Béres László 2005-2012 között a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója, művészeti vezetője. Jelenleg szabadúszó rendező. A Kolozsvári Magyar Opera művészeti tanácsadója, 2014-től. A Kolozsvári Magyar Operában rendezte a Valahol Európában-című musical előadást, valamint a 2014 és 2015 év nagy sikerű „Letshow” című - szilveszteri kabaréját.

A kétbalkezes varázsló első együttműködése a Kolozsvári Állami Magyar Színházzal. A darabnak két gyermek szereplője van. Ábrahám Gellért (Éliás Tóbiás) és a Lanolint alakító Szélyes Nóra.

A Nimbusz Endre Bertalan utcában levő mesevilág további szereplői: Első Badaró- Orbán Attila. Irma néni- Csutak Réka. Hoppmester- Szűcs Ervin. Étekfogó-Marosán Csaba. Dzsinn Tata- Keresztes Sándor. Dzsinn Frizz- Farkas Loránd. Budweiser Ünög- Kántor Melinda. Csikorgó Csőkorgó- Albert Csilla. Nagy Kulcsmásoló- Buzási András. Férfi, Kuka 1- Fogarasi Alpár. Újságos, Kuka 2 – Imre Éva. Nő, Kuka 3-Laczó Júlia. Csapcsöpp hangja- Kántor Melinda.

Rendező: Béres László. Zeneszerző- Cári Tibor. Fülbe mászó zenéje nem lebecsülendő.  Díszlettervező: Csíki Csaba. Jelmeztervező: Ledenják Andrea. Koreográfus: Sinkó Ferenc. Bűvészeti tanácsadó: Belloni. (Ledniczky Béla) Ügyelő: Böjthe Pál.

A varázsló és kisfiú barátságának története

„Szimpatikus történet ez a varázslóiskoláról, a varázslásról, tulajdonképpen a mese hatalmáról, a mese utáni vágyról. A darab ugyanakkor a kétbalkezes varázsló és egy kisfiú, egy felnőtt és egy gyerek barátságának története, ahol mindketten a maguk módján tiszták, és hisznek a mesében”- írja Béres László.

Ábrahám Gellértet ismeri a kolozsvári közönség, hiszen a Magyar Operában bemutatott Valahol Európában-című, musicalben a Kuksi szerepét alakította. Szerepelt a 2014-2015-ös szilveszteri kabaréban is. A 13 éves, hetedik osztályos fiú rendkívül jól alakítja A kétbalkezes varázslóban az Éliás Tóbiás szerepét, érzi a színpadot. A sajtótájékoztatón elmondta, hogy mekkora örömöt jelent együttműködni a színészekkel. A családjában nincsenek színészek. Értesültek, hogy a Valahol Európában-című musicalhez gyermekszereplőket keresnek. Jelentkezett, és sikerült a „felvételi”. Számára legnehezebbnek tűnt a próbafolyamat. Béres László kiemelte, hogy Ábrahám Gellért és Laczkó Vass Róbert egész végig a színpadon vannak. Gellért 6 hétig, napi 8 órán keresztül vett részt a próbákon, ami tiszteletre méltó fizikai teljesítmény.

A szereposztásról is megállapíthatjuk, rendkívül jó szereplő gárdának a rendező nem tudott olyan feladatot adni, amit a színészek ne oldottak volna meg sikeresen.

Mégis kénytelen vagyok kiemelni Laczkó Vass Róbert alakításának rendkívül árnyalt felépítését. A háti táskával folytatott állandó, folyamatos, megszakítatlan színpadi tevékenysége lehetőséget teremtett annak a színpadi tudatos jelenlétnek, amely a nézőkkel elfogadtatja a darab mondanivalójának kvinteszenciáját. Művészileg nem kis feladat. Laczkó Vass Róbert szerint a szereplők, akikkel az előadás során a varázsló és a kisfiú találkozik, magukba hordozzák a mesét. A történet a bennük levő mese felkutatásáról, megalkotásáról szól.

Cári Tibor komponálta az előadás zenéjét. Több mint száz romániai, magyarországi színházi és mozgásszínházi előadáshoz írt zenét. Rövidfilmek, játékfilmek és televíziós műsorok szignáljaihoz szerzett zenét. Ez az első együttműködése a Kolozsvári Magyar Színházzal. A zenéje színes, a karaktereket és a szereplők hangi adottságait is figyelembe vette. Zenéjében dzsessz, rock, rap, tangóelemek is megjelennek. Szerinte minél színesebb a zene, annál érdekesebb. Ezáltal elkerüli, hogy unalmassá váljon.

Az előadás során bűvész trükkök is vannak, amelyeket a színészek Belloni (Ledniczky Béla) neves bűvész segítségével sajátítottak el.

Béres Lászlót arról kérdeztük, mit jelent a mai világban gyermekelőadást rendezni? Béres kifejtette: Ma a vizuális kultúra korában élünk. Fontos az előadás vizualitása, megmutatni a csodát. A mesefigurák stilizált világában a mozgás, a járás, a gesztus fontosabb, mint a szöveg.

Mesekereső játék

Visky András kiemelte, hogy az előadással együtt mesekereső játékot indítanak el. A gyermekek bejárják Dongó és Éliás Tóbiás utját. Ha stációról stációig haladnak a „színházban kötnek ki” és ismét megtekinthetik az előadást. Az interaktív játék a mese megkeresésére, megalkotására ösztönzi a gyermekeket és felnőtteket is.

Rendkívüli sikert ért el „A kétbalkezes varázsló” című zenés gyerekelőadás. Két és félórás időtartamú. A teremben érezni lehetett a közönség elismerését. Az előadás felejthetetlen, maradandó élményt nyújtott. A feldübörgő vastaps bizonyította a színház és színészek, valamint a mesevilág tagadhatatlan sikerét.

Csomafáy Ferenc