A bűvészi trükk sikere

Ledniczky Béla közismert művésznevét negyven éves korában vette fel, mivel szerinte a Belloni névnek jobb hangzása van. Kolozsváron egyedüli olyan személyiség, aki bűvészkedik, holott a városnak két színházán és két operaházán kívül, nincs kimondott cirkusz épülete, ahol hasonló teljesítmények előadhatók lehetnének.

A Kolozsvári Magyar Opera legújabb produkciójában, Békés Pál A kétbalkezes varázsló című darab tanácsadójaként segítette az intézményt, a színészeket, mint Laczkó Vass Róbertet, aki a főszerepet játssza, a bűvész trükkök megvalósításában.

Ledniczky Bélát már gyermekkorában érdekelte ez a műfaj. Tíz éves volt, amikor szüleivel együtt megnézett egy vándorcirkusz előadását, ahol az egyik produkcióban találkozott egy olyan bűvészi teljesítménnyel, amely rendkívül megragadta. Hosszú ideig azon gondolkodott miként lehetett megvalósítani. Teltek, múltak az évek.

1971-ben Ledniczky Béla az Armatura gyárban rendkívül jól fizetett álláshoz jutott. Mint reklámgrafikus és reklámfestő tevékenykedett. Mivel abban az időben rendkívül nagy hangsúlyt fektettek a vizuális propagandára. Önszorgalomból megtanulta a bronzöntést. Kidolgozott egy olyan technológiát, amely a kokillaöntést is lehetővé tette. Öntött többek között Benczédi Sándor szobrászművésznek is. Időközben elvégezte a Kolozsvári Népművészeti Iskola grafika és festészet szakát. 1991-ben, saját kérésére, az Armatura vállalatból kilépett. Érdeklődése a bűvészet fele irányult, kezdetben hobbinak tekintette, majd hivatássá vált.

- Végül is a szórakoztató iparnak, hogyan lett az egyik művelője?

Mivel, mindenütt, ahol két kanalat összevertek, ott voltam, felfigyeltek arra a felhalmozott tudásra, amit addig felszedtem. A bűvészetnek szentelte az életét. Nemcsak hazai, hanem külföldi színpadokon is sikeresen lépett fel (Németország, Magyarország, Olaszország, Izrael, Ausztria, Japán). Különböző hazai TV műsorokban is szerepelt.

Béres László rendező két évvel ezelőtt már említette, hogy mire készül, és számít a közreműködésemre. Most jött el ennek az ideje. Amikor összeültünk, megkaptam a szövegkönyvet, mondván olvassam el, és az olvasottak jegyében, rukkoljak elő valamilyen ajánlattal. Az előadás során szükség volt egy olyan varázspálcára, amely átváltozik és virág lesz belőle, majd elhajlik, majd megint kiegyenesedik. A boszorkány seprűje, melyet Csutak Réka „mesterien megtanult színpadon használni, lebegtetvén a seprűt.” Majd egy mágus lexikon, melyet lapozva, kigyúljon. Majd a nagyformátumú könyvből különböző tárgyak ugorjanak ki. A tűzet egyszerűen, letiltották, mert Romániában sehol nem szabad, a Colectivben történt katasztrófa után, nyílt lángot használni a színpadon. Készített egy gyertyából duplázást. Majd elfúj egyet, meggyúl az, melyet elfújt előzőleg, majd megismétlődik, mind ez fordítva is, lévén hatásos fényjáték, amelyet a művész, ragyogóan használt. Így valósult meg egy szürrealista kép, amikor valaki vízszintesen átlebeg a színpad egyik feléből a másik felébe. A sárkány hat feje, hogyan jelenjen meg. A hat fej kijöjjön a hátizsákból. Ami nem olyan, hogy a bűvészek felhasználjanak. Habár soha nem lehet tudni. Egy jó előadásnak egy bizonyos hatásos mozzanata.

- Lehet úgy fogalmazni, hogy a bűvészet nem színház, de a színházban lehet bűvészet?

Nagyon szoros kapcsolatban van a bűvészet a színházzal. Például, amikor a közönség részéről kiválasztunk egy embert, és azzal végeztetünk el bizonyos mozgásokat és szövegeket. Mindenre meg van a megoldás, és sokszor kell improvizálni. Van olyan eset, amikor a zakója alól leveszem az ingét. Vagy a blúzát. Vagy feláll a nyakkendője (verbális szuggesztió). A közönség imádja a humoros jeleneteket.

- A ma rohanó világa mennyiben kívánja, igényli a szórakoztató ipar által nyújtott szórakoztatási lehetőségeket, a bűvészetet?

A mostani cirkuszokban nem nagyon tesznek be bűvészi mutatványokat. A trapéz mutatványok lélegzetállítóak, lenyűgözők, de más kategória, mint a bűvészet.

Gyermekprogram

Az emberek a csodákra várnak. Ha hisznek a csodában, akkor igénylik a csodák megvalósítását. A gyermekelőadásokban nem szabad tévedésbe ejteni a gyermekeket. Rögtön bekiabálnak: „Mutasd meg”. Sokszor fellépek iskolákban nagysikerrel, mint például a Báthory István Elméleti Líceumban, János Zsigmond Unitárius Kollégiumban, Brassai Sámuel Elméleti Líceumban, a Kolozsvári Református Kollégiumban. Román iskolák közül az Mihai Eminescu Elméleti Líceumban, Nicolae Bălcescu- Líceumban, az Avram Iancu Elméleti Líceumban, az Onisifor Ghibu Elméleti Líceumban.

A bűvészetnek nemzetközi nyelve van, akárcsak a zenének. Bárkinek elő tudom adni a produkciómat. Nem kell ismerni a nyelvet, mert legnagyobb része vizuális. Megmutatom a kendőt, majd megjelenik egy kalap, amely átváltozik egy nyúlra, melyből lesz egy literes Cola, amivel megkínálom a jelenlevőket és így tovább... Ehhez nem kell sok szöveg. A Cola eltűnik és lesz belőle színes kendő... A nézők agyában megmarad a kérdőjel, hogy lehet megvalósítani, amely mégis csak egy trükk. Ezeket a trükköket be kell gyakorolni és a begyakorolt trükk egy csoda. Minden trükknek meg van a meghatározott mozgássora. Semmi sem történik véletlenül. Ezeket a mozgásokat be kell gyakorolni, hogy természetesnek tűnjenek. Innen adódik a csoda. Perpetuum mobile. Holott csalok. A szem renyhésségét kihasználva, csalok. Minden trükknek megvan a rutinja. Van, melyet könnyebb elsajátítani, van, amelyet nehezebben. Apró részleteken múlik. A sikerért nagyon meg kell dolgozni.

- Mitől függ a bűvészi trükk sikere?

A bűvészet arra van felépítve, hogy az emberi érzékszerveket be lehet csapni. De csak azt látja, amit én megengedtem neki. Hiába filmezik le, csak az jelenik, meg amit szabad szemmel láthat. Mert a film is erre épül. Az érzékszervek félrevezetésére. A tapintást, a látást, a hallást be lehet csapni. A ma színjátszása mind többször fordul az érzékek borzolása felé. Talán ennek is köszönhető az, hogy a kellékekben nagy pénzek forognak. Van olyan kellék, mely több ezer euró értékű. Bűvészbolt hazánkban sokáig nem volt. Most nyílt egy Galacon (Galaţi). Az árai elég borsosak. Bukarestben van egy olyan színház, amelyet Andrei Teaşcă vezet, Teatrul de Magie címmel. Andrei Teaşcă a Romániai Bűvészek Szövetségének az elnöke.

Bűvészet a színházban

A színházba járó közönség érdeklődve fogadja a bűvész trükköket. Néhány példával szemléltette. A színházak számára  készült bűvész- mutatványok, effektusok tervezését és kivitelezését valósította meg. Néhány példát említ, mint a magától mozgó kotta, a nyílvesszőket szóró szerkezet, az asztallebegtetés, a mozgó bajusz, stb.

A Kolozsvári Magyar Színházban a Leander és Lenszirom című előadás (1994, rendező- Czeizel Gábor)) során magától görbülő kardot használtak. W. Shakespeare Troilus és Cressida című előadásban (1998), amelyet Tompa Gábor rendezett, a harci jelenetekhez nyílvesszőszóró szerkezetet készített. A Kolozsvári Magyar Operában Lajtha László A kék kalap című előadás egyik jeleneténél bűvész trükköt alkalmaztak. Három énekesnő énekel. Mind a hárman fogják a kottát, majd elengedik. A kotta előttük lebeg, miközben ők énekelnek. Saját kezűleg gyártotta a kellékeket. Betanította a színészeket, miként használják. Kevés bűvész tudja elkészíteni a kellékeket, amely során esztétikai szempontokat is figyelembe kell venni. A munka során apró részletekre is figyelni kell-mondta a bűvész.

A bűvésznél a legfontosabb a kézügyesség, a gyakorlat, a precizitás. A nagyobb bűvész- mutatványokhoz szükséges kelléket ő maga készíti el, vagy megveszi. A jó bűvész fellépése során hihető kell, legyen. Fontos, miként mozog, hogyan viszonyul az emberekhez.

Ledniczky Béla tagja a Romániai Bűvészek Szövetségének. Több mint harminc éve bűvészkedik. Becsülni való idő. Azt teszi életében, amit a legjobban szeret.

Csomafáy Ferenc