Védekezés az árvíz ellen: tervek 2021-ig

Elfogadták hétfőn Nagyváradon az új, átfogó árvízvédelmi tervet, ami a mi zónánkra vonatkozik. Hogy mikor lesz ebből konkrétum? Nos, 2021-ig van (határ)idő gyakorlatba ültetésre…

Ünnepélyes keretek között ült össze hétfőn a nagyváradi prefektúrán a Körösök Vízgyűjtő Területének Szakbizottsága, hogy elfogadja az új, olyan átfogó árvízvédelmi tervet, ami a mi térségünkre vonatkozik. El is fogadták. Ez azonban még csak egy lépés a gyakorlatba ültetése felé. A Körösök Vízügyi Igazgatósága (ABA Crişuri) két szakembere, Loredana Buz és Angela Petrescu ismertette a terveket – amelyek megvalósításában egyébként anyagilag is segít az Európai Unió. Egyébként a szaktestület, amelyik tegnap elfogadta a dokumentációt, 1997 óta létezik, miniszteri rendelettel hozták létre az ország összes régiójában az ilyeneket, és a tagjaik a helyi közintézmények és közigazgatások képviselői, továbbá civil szervezetek reprezentánsai. Biharban 17 tagja van a szakbizottságnak, elnöke a prefektus, és minimum évente kétszer üléseznek.

Hol, mi?

Az országban 11 vízgyűjtő terület van, mindegyiknek külön igazgatósága is. A Körösök Vízügyi Igazgatósága az egyik ilyen, és a Körösök vízgyűjtő területe az ország területének 6,2%-át teszi ki. Mint a szakemberektől megtudtuk, „mifelénk sokkal jobban állunk árvízvédelem tekintetében, mint másutt, igaz, itt az ilyen veszély is kisebb, de még így is van mit korszerűsíteni”. Hogy meddig? Erről Angela Petrescu elmondta: a kivitelezésnek 2016-ban kell megkezdődnie, és 2021-ig tarthat. Erre az időszakra szól ugyanis maga a most elfogadott terv is. Első lépésben az eddiginél részletesebb vízrajzi, illetve kifejezetten szakértőknek szóló szakmai térképeket készítenek a térségünkbeli vízgyűjtő medencékről. Aztán összesen 7 fejezetben tárgyalják majd, mi szükséges a hatékonyabb védekezéshez, és mik a kockázati tényezők – azaz ilyen terjedelmű az árvízvédelmi terv. Egyébként épp idén tavasszal jelentős árvízvédelmi fejlesztések fejeződtek be nyolc magyar–román határfolyó erdélyi szakaszán. Elsősorban a Berettyón zajlottak komoly árvízvédelmi beruházások, ilyen volt például a berettyószéplaki víztározó megépítése. A Sebes-Körösön Nagyvárad térségében árvízvédelmi töltések épültek fel, a Fekete-Körösön folyószabályozási munkákat végeztek, emellett a folyó mentén Gyanta térségében egy időszakos árvízi tározót egyaránt létesítettek. A Román Vizek Nemzeti Hivatalának tájékoztatása szerint a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban a nyolc folyót (Túr, Szamos, Kraszna, Berettyó, Sebes-Körös, Fekete-Körös, Fehér-Körös, Maros) érintően Románia nem tervez jelentős infrastrukturális beruházásokat a folyók romániai oldalán. Brüsszeli forrásból ugyanakkor tervben vannak közös román–magyar tükörprogramok, amelyek elsősorban védelmi létesítmények felújítását és korszerűsítését, illetve az árvízi biztonság növelését szolgálják. Ezeket a beruházásokat elsősorban a Maroson, a Túron és a Körösökön tervezik elindítani.

Szeghalmi Örs