"Szeretett testvéreim ... maradjatok meg az Úrban!" (Fil 4/1)

A magyar nyelv gyönyörűen fejezi ki azt a mély kötődést, amely ugyanazon atya gyermekeit egymással összekapcsolja ; ugyanazon testből vétettek és ugyanaz a vér folyik ereikben. Az apostoli megszólitás erre emlékeztet, hogy mi is mint a mennyei Atyának gyermekei egymásnak testvérei vagyunk. Nem szolgái, nem ítélőbírái és nem ellenségei, hanem édes testvérei. Így néz ránk, mint gyermekeire a teremtő Isten.

Szokták mondani : karácsony a szeretet ünnepe ... Igen, a testvériség, amelynek hiánya sokszor naponta oly sok vérző sebet okoz, azt is eszünkbe juttatja, hogy szeretettek vagyunk. Isten szeret minket! Annyira szeret, hogy Megváltót küld értünk és üdvösséget kínál. Ez az isteni meg nem érdemelt szeretet kellene ösztönözzön arra, hogy mi is szeressünk . A legtöbb embernek nem tárgyi ajándékokra, hanem "csupán" igazi, önzetlen testvéri szeretetre van szüksége. Sajnos a karácsonyi nagy rohanásban éppen ebből kapunk és adunk a legkevesebbet. Pedig éppen ez lenne az, ami boldogabbá tudná tenni szeretteinket, szürke napjainkat. Milyen csodálatos lenne egymásban felismerve a testvért, egymásnak odafigyelésünkkel örömet szerezni ... karácsonytól karácsonyig.

A mondat második fele buzdítás és ugyanakkor felhívás is az Úr Jézus melletti megmaradásra. Úgy érzem, számunkra ez ma igen aktuális. Minden komoly Krisztus-követő érzi, hogy az istentelenek nekünk szánt tervében nincs már szükség sem hitbéli, sem nemzeti identitásra. Szebik Imre, kiérdemesült evangélikus püspök írja:

"Sötét felhők gyülekeznek Európa egén, de a karácsonyi csillag jelzi, hogy Isten oltalma alatt élünk. Heródesek keze nem ér az égig. A gyermekeket pedig már "mi" elpusztítottuk, amikor nem is engedtük őket megszületni. A lagymatag keresztyénségnek vége, vagy megéljük hitünket, vagy teljesen hitelt vesztetté válunk. Úgy érzem, ítéletet tart és ébresztőt fúj Isten trombitája mindnyájunk felett , az európai kereszténységért. "

Itt az idő az ébredésre! Eljött az ideje, hogy végre tetteinkben is fölválaljuk keresztyén mivoltunkat. Ahogy Váci Mihály egyik versében mondja: "itt nem mondani, tenni, tenni kell!" Megmaradni az Úrban azt jelenti kiállni és ha kell áldozatot válalni

Krisztus ügyéért , bizonyságot tenni Róla hétköznapi életünkkel is és semmiért vagy senkiért le nem mondani Róla.

Kész vagy-e erre Testvérem? Válalod-e ezt a harcot?

Karácsony azt üzeni, hogy Jézus Krisztus igényt tart életedre és nem mond le rólad. Ő mindent megtett azért, hogy te élhess és arra vár, hogy végérvényesen elkötelezd magad Mellette. Hogy szívedben Őt hordozd és testvérként élj szeretetben.

Vedd komolyan, mert erősen vár a mi Istenünk!

Áldott karácsonyi ünneplést és mennyei Atyánkhoz is közelebb vezető, identitásunkat megerősítő Új Esztendőt kívánok!

Mátyás Attila

ev.lelkész