„Dolgozni kell, ha élni akarunk”

Kolozsváron a Minerva Irodalmi és Nyomdaipari Műintézet  1920 és 1948 között működött. A neves nyomdaipari cég történetéről Tibori Szabó Zoltán és Újvári Mária „A kolozsvári Minerva története és bibliográfiája (1920-1948) címmel könyvet jelentetett meg.

A könyvbemutatót a Minerva Művelődési Egyesület Cs. Gyimesi Éva termében tartották.

A kisebbségi intézményrendszer kiépítése

Dávid Gyula irodalomtörténész, a könyv szaklektora, az előszó szerzője által írt méltatást Kerekes Edit, a Szabadság főszerkesztő- helyettese olvasta fel. 1920 után, a megváltozott történelmi keretek között, ki kellett építeni a kisebbségi társadalmat, annak intézményrendszerét- írta Dávid Gyula. Majd, 1989 után új történelmi lehetőség adódott. Ennek következtében a kisebbségi intézményrendszert újra kellett építeni. Kós Károlynak az Erdélyi Helikonban, 1934-ben írt „Kolozsvár” című esszéjéből idézett: „Dolgozni kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk”.

A kisebbségi magyarság felismerte, hogy a fennmaradás feltétele a gazdaságilag szilárd nyomda. Az emberek pozitív hozzáállása következtében létrejött a Minerva Nyomda, amelynek alapítói a magyar történelmi egyházak, felelős nyomdavezetők, nyomdászok.

Szellemi értékteremtő műhely

A nyomda megnyitásához szükséges tőke az erdélyi magyarság összefogásából keletkezett. 1922-ben a három erdélyi magyar egyház (római katolikus, református, unitárius) figyelemre méltó tőke érdekeltséggel lépett fel. Egy évvel később, a Brassai utcában levő házas-telket megvette. 1924-ben felépült a több-szintű, emeletes nyomda. 1945 után, a Minerva Nyomda vezetősége részesedésük 52%-át átadta a nyomda szakszervezetének. A nyomdát 1948-ban államosították. Az első kisebbségi korszak tanulói a Minerva Nyomdában nyomtatott tankönyvekből tanultak. A mostani könyvbemutató az új Minerváról szól. Van új Minerva, amiből sok minden lehet- írta Dávid Gyula. Ma is érvényesek Kós Károly szavai, a megmaradás záloga:  „Dolgozni kell, ha élni akarunk”. Méltatta Újvári Mária munkásságát, amelynek eredménye a kolozsvári Minerva történetének bibliográfiája, ami 2832 tételt foglal magába. Kántor Lajos irodalomtörténész családi vonatkozásban is kapcsolódott a Minervához. Kiemelte, hogy eddig méltatlanul kevés szó esett a régi Minerváról. A régi kolozsváriak tudják, hogy a régi nyomdában képzőművészek is voltak. Az egyik rokona festőművészként volt jelen. A Minerva kiadta a Szépműves Céh kiadványait. Negyven folyóiratot, köztük az Erdélyi Helikont, Jóbarátot, Ellenzéket, Esti Lapot, Pásztortüzet vagy a Keleti Újságot jelentetett meg. De ugyanakkor Krizsó Kálmán Grafikai Évkönyv című munkáját is kiadta. A Minervánál jelent meg az első román lexikon, az 1000 oldalas Minerva Enciclopedia Româna címmel. A Minervában megjelent könyvsorozatok: Minerva Könyvtár, Magyar Ifjúsági könyvtár, a Pásztortűz könyvtára, Erdélyi Tudományos Füzetek, Erdélyi Ritkaságok.

A Minervának van sajátos folytatása. Méltányolta Tibori Szabó Zoltán munkáját, aki csodát művelt, mert sikerült megteremtenie az összefüggést, a folytonosságot a régi és a mai Minerva Nyomda között.

A könyv megjelenését eseménynek tekinthetjük - mondta Kántor Lajos.

Nagy Péter, az Idea Nyomda igazgatója olvasva a könyvet, rájött arra, hogy sok a tanulság. A könyv elkötelez. A nyomtatott könyvnek van jövője. A nyomdai rendelés 60-70% -át a magyar kultúra, az egyházi körök adják. A könyv a jövő nemzedék számára is tanulságos. Megismerhetik az elődeik gondolatvilágát. „Ők tették a feladatukat anélkül, hogy dicshimnuszokat zengtek, volna róluk.”

Tibori Szabó Zoltán azokról a nehézségekről beszélt, amelyekkel a Minervának meg kellett küzdenie. Több kérdést fogalmazott meg. Hogyan működött a nyomda a nagy gazdasági világválság idején, 1929-1933 között? Vagy hogyan lehetett talpon maradni, amikor Észak- Erdélyt Magyarországhoz csatolták? Számadatokkal, levéltári dokumentumokkal támasztotta alá az út stációit.

A könyv fedőlapja Könczey Elemér, a Minerva történetével kapcsolatos tanulmány Tibori Szabó Zoltán, a bibliográfiai rész Újvári Máriának, a Minerva Archívum vezetőjének a munkája.

Újvári Mária afeletti örömét fejezte ki, hogy részt vehetett ebben a kutatómunkában. Lényegében a bibliográfia összeállítása négy és félévi munkájának az eredménye. A könyvészeti anyagot könyvtárakból, egyházi levéltárakból, antikváriumokból, magánkönyvtárakból szerezte. A hitelesség bizonyítéka a könyvben közölt képanyag, a grafikák. „Darabról darabra összeállt az erdélyi magyar irodalom története”. A Minerva adta ki az erdélyi tudományos munkákat is. Fontos szerepet töltött be az erdélyi magyarság életében, igazi, szellemi értékteremtő műhely volt.

Értékes könyv került az olvasók kezébe.

Csomafáy Ferenc