A gyors elhatározások műalkotásai

A papír ideje és időtlensége címmel nyílt papírművészeti kiállítás a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Galériájában (Zárda/Mihai Viteazu u.4. szám).

A december 7-én megnyílt kiállítás az In Memoriam Jakobovits Miklós Társaság szervezésében a Communitas Alapítvány által támogatott program része, 9-én és 10-én négy órai kezdettel előadásokkal és gyakorlati bemutatókkal folytatódik az egyetemisták és e különleges művészeti technika iránt érdeklődők részvételével. A program a kiállítás színhelyén december 12 –én 12 órakor kezdődő, kiértékelő beszélgetéssel ér véget. A Partiumi Keresztény Egyetem Galériájában hétfőn délután megtartott tárlatnyitón dr. Kányádi Iréne művészettörténész szólt néhány szót a papírművészetről. Elhangzott, hogy a kiállítás anyagát nagyrészt papirművészeti munkák képezik. A papír, mint anyag a megmunkálás végtelen lehetőségét nyújtja, így a munkafolyamat által az anyag átlelkesül, és az elsődleges információhordozóból művészi médiummá vagy önálló műtárggyá alakulhat. A papír rendkívül hálás médium, egy nagyon könnyen alkalmazkodó, önmagát adó matéria, hiszen a rostok elrendezésévnek a függvényében különböző formákat vehet fel - hangsúlyozta a művészettörténész, aki méltatta a kiállító művészek, Jakobovits Miklós, Jakobovits Márta, Jankó Szép Noémi és Márton Katalin munkáit.

Méltatás

Kiemelte, hogy Jakobovits Miklós munkásságát meghatározta az olasz trecento művészete és az olasz metafizikus festészet, míg kollázsain, térlenyomatain inkább az arte povera hatása érződik. Jakobovits Miklós itt kiállított munkáin egy olyan festéstechnikai eljárást alkalmaz, amely a papírmassza struktúrális lehetőségeit aknázza ki. „Ennek a technikának az a lényege, hogy a rostjaiban előre színezett folyós papírrétegek vékonyan egymásra merítve áttetszenek egymáson, ugyanakkor a színek keverednek egymással a nedves közegben, így geometrikus formákban megjelenített színtestek jönnek létre, amelyek a színrétegek transzparenciája és egymásba fonódása által a festőiség utáni absztrakciót jelenítik meg”. Jakobovits Márta alkotásairól szólva Kányádi Iréne kiemelte, hogy úgy a kerámia, mint a papírművészet területén egy ősi világ misztériumát tárja elénk a művésznő. „Az általa használt organikus anyagok és formák kifejező ereje beemeli a nézőt a természetnek egy misztériumteljes bensőséges világába.” A rétgelt tecnika figyelhető meg Márton Katalin munkáiban is. „A művésznő pasztelszínekkel dolgozik, a színfoltok finom összemosódása légies könnyedséget kölcsönöz a műalkotásoknak, a kompozíció kiegyensúlyopzttsága, a színek leheletfinom árnyalata mélységet és nyugalmat árasztanak” - emelte ki a méltató, aki végül Jankó Szép Noémi munkáiról szólva elmondta, hogy azok kollázsok, a különböző anyagok játékos, ugyanakkor mély ötvözetei. A jól megkomoponált mértani formák és a tűzzománc vékony repedései a kifejező erőnek a maximumát érik el a művésznő alkotásaiban.

Idézet

Végezetül a művészettörténész Jakobovits Miklós gondolatát idézte a papirművészet lényegéről, ezzel zárva ismertetését: „A papirművészet a gyors elhatározások műfaja is, szinte felrázza a művészt, hogy a nedves papírfelület a variált színekben ragyogó és különböző anyagi, minőségű papirpépek felől gyors impulzusokban érkező kihívásszerű érzetekre reflexszerű, ugyanakkor elmélyült válaszokat adjon. Az anyag képlékenységének és élő, mozgékony jellegének köszönhetően a papírmű végtelenül organikussá, teremtmény jellegűvé válik.” A tárlat december 12-ig látogatható a PKE Galériájában.

Pap István