Divatba kell hozni a természetes szülést

Császármetszés a XXI. században címmel szerveztek nemzetközi konferenciát szombaton a nagyváradi Double Tree by Hilton szállóban.

A neves hazai, illetve magyarországi és szerbiai szülész-nőgyógyászok részvételével megtartott konferencia délelőtt tíz óra körül a köszöntésekkel kezdődött, majd az előadások következtek. A megjelentek többek között meghallgathatták dr. Tiba János budapesti szülész nőgyógyász értekezését, aki a császármetszések pszichológiai és pszichoszomatikus hatásairól beszélt, többek között kiemelve azt, hogy mind az anya, mind a magzat szempontjából egy durva, a szülés természetes folyamatába radikálisan beavatkozó műtét a császármetszés. Ezt a beavatkozást nem csak az anya, de a magzat is érzi, és sokként élheti meg. A temesvári dr. Doru Anastasiu a császármetszéssel történő visszaélésekről beszélt. Statisztikai adatokkal támasztotta alá azt, hogy a császármetszések száma világszerte nőtt, Romániában például 2009-ben a szülések harminc százaléka történt császármetszéssel. Érdekes statisztikai adat az is, hogy a közkórházakban a szülések 45-50, míg a magánkórházakban a szülések 70-80 százaléka történt császármetszéssel, ami szintén arra enged következtetni, hogy sok esetben császármetszést alkalmaznak akkor is, amikor azt orvosilag semmi nem indokolja.

Az okok

A következő felszólaló az eseményt szervező dr. Petru Chitulea volt, aki annak okait kutatta, miért nőtt világszerte a császármetszések száma. Az alapvető okok közé sorolta a nők félelmét a szüléstől és a szülési fájdalomtól, valamint a fogamzásgátlók megjelenését és elterjedését. A fogamzásgátlóknak köszönhetően a nők már nincsenek kitéve a nem kívánt terhesség veszélyének, lehetőséget biztosítanak számukra ahhoz, hogy megtervezzék terhességüket, hogy karriert építsenek. Ennek egyik hatása az, hogy a nők általában idősebb korban, harmincadik életévük után vállalják első gyereküket, márpedig harminc éves kor után biológiailag már másképp működik a női szervezet, és az idősebb első szülő anyák esetében már gyakrabban kell császármetszést alkalmazni. Fontos oka a császármetszés elterjedésének az, hogy sok nő nem akarja azt, hogy a szülés megváltoztassa a szexuális életét.

Jogi konzekvenciák

Az elmúlt évtizedekben rendkívüli fejlődésnek indult az orvostudomány a szülészet szakterületén is. Míg régen a magzatról akkor derült ki minden, amikor megszületett, addig ma már rengeteg információ áll rendelkezésre a magzatról. Ez oda vezetett, hogy míg régen kizárólag a terhes nő volt a páciens, a legfontosabb dolog az volt, hogy ő valahogy megússza a szülést, és az másodlagos dolog volt, hogy a gyerekkel mi történik, addig mára megjelent a magzat mint páciens koncepciója, ami azt jelenti, hogy a szülész nőgyógyász immár nem csak az anyával szemben, hanem a magzattal szemben is felelősséggel tartozik. Így ma már sem az anyát sem a magzatot nem lehet semmilyen kockázatnak kitenni, ezért a legkisebb komplikáció fellépése esetén is a császármetszéshez folyamodnak a szülész nőgyógyászok.

Divatba hozni

Petru Chitulea előadásában azt hangsúlyozta, hogy az orvos nem játszhatja el az Isten szerepét, tehát az anya kell eldöntse azt, hogy milyen módon kíván szülni, és hogyha a nőnek joga van az abortuszhoz, ami morális, etikai szempontból sokkal súlyosabb kérdéseket vet fel, akkor a császármetszéshez is joga van. Az orvos mindössze annyit tehet, hogy pontosan tájékoztatja a terhes nőt a szülési módozatok következményeiről. Mint mondta, ahhoz, hogy a természetes szülések aránya növekedjen, arra van szükség, hogy elmagyarázzák a nőknek azt, hogy a szülés egy természetes, pozitív, az anya életében döntő jelentőségű folyamat, ugyanakkor mind az orvos-, mind a civil társadalom, mind pedig a sajtó hozzájárulhatna ahhoz, hogy ismét divatba jöjjön a természetes szülés. Az egész napos konferencián előadást tartott még többek között Tihomir Vejnovic, aki az általa feltalált császármetszés technikáról beszélt, és dr. Bártfai György, aki a fogamzásgátló módszerektől értekezett. Az előadásokat blokkokra osztották, és a blokkok között a jelenlevők megbeszélték az elhangzottakat.

Pap István