V. Kolozsvári Nemzetközi Találkozások

Október 6.-11. között zajlott le az V. Kolozsvári Nemzetközi Találkozások-című fesztivál. Az immár hagyománnyá váló rendezvénysorozat tematikája „A mi Európánk” (Europa noastră), a Kolozsvári Nemzeti Színház szervezésében valósult meg.

A XX, és XXI. század színházművészetének kérdéseit járta körbe. „A mi Európánk” főkérdése, miként tükrözi a színházművészet az európai identitást és a multikulturalitást, a kulturális sokszínűséget.

A gazdag program- színházi előadások, kerek-asztal beszélgetések, neves hazai és külföldi színházi emberekkel való találkozások- a kortárs színházi élet világába kalauzolja nézőt. A szakemberek gondolatainak kifejtése során a jelen levők szembesülhettek mindazon színházi jelenségekkel, amelyek a ma színházába járó nézőit is érdekelhetik.

A hivatalos megnyitón Camil Petrescu „A szerelem utolsó, a háború első éjszkája”- című regényének dramatizált változatát mutatták be. Színpadra alkalmazta Ada Lupu rendező.

A bemutató alkalmával jelen volt Ionuţ Vulpescu román kulturális miniszter is. Kiemelte az V. Kolozsvári Nemzetközi Találkozások- fesztivál jelentőségét. Camil Petrescu könyvében az értelmiségi sors kérdésére fókuszál.

Camil Petrescu (1894-1957) író, drámaíró, költő, esztéta, filozófus. 1930-ban írt könyvében a fronton szerzett tapasztalatait örökíti meg. A regény megjelenése híressé tette. 1939-ben a Nemzeti Színház igazgatója volt.

A 2015-ös nyitógálán Mihai Măniuţiu, a Nemzeti Színház igazgatója felhívta a figyelmet, a 20. és 21. századi színházművészet újra értelmezése az európai identitás, a multikulturalitás kérdésére összpontosít. A megnyitón jelen volt Camil Petrescu fia, Camil Aurelian Petrescu is.

Neves külföldi - olaszországi, portugáliai, spanyolországi, izraeli, németországi, törökországi meghívottak mellett romániai kulturális személyiségek is részt vettek (Lucian Boia, Marcel Iureş, Marina Constantinescu, Ion Caramitru, Constantin Chiriac, Carmen Croitoru, Sorin Alexandrescu és Ion Bogdan Lefter). A fesztivál egyik díszvendége Matei Vişniec Franciaországban élő román drámaíró.Színházi előadások

Rendkívül színvonalas előadásokat tekinthetett meg a nagyérdemű. A Kolozsvári Nemzeti Színház Stúdiótermében következő előadásokat mutatták be: az Emigránsok (rendező Tudor Lucanu), Cselédek (r. Albu István), Dugóban (r. Tudor Lucanu), Agamemnon (r. Andrei Măjeri), III. Richárd betiltva (r. Răzvan Mureşan), Amerikai álom (r. Leta Popescu).

A Tordai „ Aureliu Manea” Színház a Vertij - című produkcióval szerepelt, amelynek szerzője és rendezője Mihai Măniuţiu.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház Tábori György neves drámaíró „Rekviem egy ügynökért” című darabját játszotta (rendező Mihai Măniuţiu).

A Kolozsvári Nemzeti Színház nagytermi előadásai közül a nézők megtekinthették Tompa Gábor rendezésében UbuZdup! című produkciót és az Apolodor, Ada Milea koncert előadását. Érdekesnek mutatkozott Alexander Bălănescu és Ada Milea közös koncert- előadása is.

A Szebeni „Radu Stanca” Nemzeti Színház Eugéne Ionesco Lecke című, Mihai Măniuţiu rendezésében készült előadással mutatkozott be.

A Francia Kulturális Intézet székhelyén szervezett közönség-találkozón Matei Vişniec a francia nyelvvel és Franciaországgal való kapcsolatáról értekezett. A moderátor szerepét Vincent Henry töltötte be.

A rendezők, a díszlet- és jelmeztervezők virtuozitása, a korszerű világítás technika alkalmazása, a hiteles színészi alakítások az előadások magas művészi szintjét eredményezték. Mindvégig teltházas előadások voltak.

Szakmai beszélgetések

A kerek-asztal beszélgetések, Lucian Boia neves történész professzor előadása lehetőséget teremtettek az eszmecserére, a kortárs színház problémáinak vitájára.

A Kolozsvári Nemzeti Színház 2016-2021. Képzeletbeli útvonalak címmel tartott kerek-asztal beszélgetést, amelynek moderátora Mihai Măniuţiu, az intézmény igazgatója volt. A résztvevőket arra kérte, hogy fogalmazzák meg elképzelésüket, óhajaikat, miként képzelik el a Nemzeti Színház arculatát, tevékenységét a közeljövőben. Figyelembe kell venni, hogy 2019-ben ünneplik az intézmény fennállásának 100. évfordulóját. Mi a hozama annak, hogy Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa címre pályázik? A beszélgetőtársak kiemelték, hogy a kulturális sokszínűség fenntartása, a közös örökség megőrzése, a kultúra és művészetek támogatása ugyanolyan fontos, mint a gazdaság, a technológia fejlesztése. Európa Kulturális Fővárosa címének elérésére vonatkozó projekt hozama abban jut kifejezésre, hogy növekedett a kultúrára szánt költségvetés. Egyre inkább tudatosul, hogy a kultúra is a társadalom fejlődéséhez járul hozzá. Megfelelő megnyilvánulási lehetőséget kell biztosítani az ifjú tehetségeknek is.

15 romániai város az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésére pályázik. Tehát jó értelemben vett versenyben vannak. December 7.-én 12 tagból álló zsűri előtt méretkeznek meg a pályázók.

Mihai Măniuţiu kiemelte az utóbbi időben növekedett a színházba járók száma, elérve a 65.000-t. A színház repertoárja a kulturális sokszínűséget kell, tükrözze. Az emberek igénylik a kulturális eseményeket.

2021 folyamat része, távlati kulturális fejlesztési stratégiában gondolkodnak.

A fesztivált megelőző sajtótájékoztatón Mihai Măniuţiu elmondta, hogy a szűkös költségvetés miatt- kevesebb, mint 50 000 euró – nem hívhattak meg külföldi színházak előadásait a fesztiválra. A szakma tudatában van annak, hogy a külföldi produkcióknak is itt lenne a helyük.

Valahol azt is érzékeltetve, hogy Kolozsvár közössége többet is megérdemelne ilyen alkalmakkor, ha megfelelő finanszírozási alap létezne.

Sajnos a kulturális intézmények anyagi „vegetálása” tovább folyik. Kérdésünk csak az lenne: Meddig?

A Nemzeti Színházban Lucian Boia, a Bukaresti Egyetem Történelmi Karának professzora „Gondolatok Európáról” címmel értekezett a nagyszámú közönség előtt. A közönségtalálkozót Marina Constantinescu moderálta. Az előadást a következő kérdésekre fókuszálta: Milyen helyet foglal el Európa a világ civilizációi között? Az évszázadok során miként alakultak, fejlődtek az európai értékek? Mi az Európai Unió? Kiemelte, hogy a történelem felgyorsulásának, a világ viszonyainak kiegyenlítődése valósul meg. A hagyományos civilizációk egymástól függetlenül fejlődtek. Nyugat domináns, uralkodó modellt ajánlott a világ egyes országainak. Azonban a történelem felgyorsulása törést okoz a nyugati civilizációban.

Meg szeretném jegyezni, hogy a magyar olvasók számára ismertek a Lucian Boia könyvei. A Koinónia Kiadó gondozásában jelent meg Miért más Románia című kötete (2013), valamint A Nyugat hanyatlása című könyve (2014). Mind két könyvet Rostás Péter István fordította.

A színházi Európánk című kerek-asztal beszélgetés moderátora Marina Constantinescu színház kritikus volt. A kortárs európai színház és művészet problémáira reflektált. A hazai és külföldi színházak előadásaival, a színház fesztiválok alkalmával szerzett élményeit, gazdag tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.

A jelenkori nemzetközi viszonylatban tartott színház fesztiválokról értekeztek. A beszélgetőtárs szerepét Roberto Bacci, a Teatro della Toscana igazgatója töltötte be. A művészek, a fesztiválszervezők és a kultúrát, színházat támogató üzleti világ képviselői közti eszmecsere egymás igényeinek alaposabb megismerését, együttműködését eredményezik.

Díjazás

A Kolozsvári Nemzeti Színházban az V. Kolozsvári Nemzetközi Találkozások keretében a kimagasló művészi tevékenység elismeréseként díjakat adták át.

A legjobb rendezőnek járó Aureliu Manea- díjat Tudor Lucanu nyerte, az Emigránsok, a Dugóban és a 12 dühös ember című előadások rendezéséért. „Mona Marian” díjat Sânzania Tarţa nyerte az Ada Milea „Apolodor” koncertjében játszott énekesnő szerepéért. Fiatal tehetségeknek járó díjat jelent.

Bíró Eszter-díjat (színpadi technika) Mădălina Mânzat világosító nyerte.

Legjobb férfi főszereplő Sorin Leoveanu kapta (Tábori György Mein Kampf című előadásban Hitler alakításáért) és Matei Rotaru (Emigránsok).

A legjobb női főszereplő: Miriam Cuibus (Solange, Cselédek) és Irina Wintze (Dugóban).

A legjobb férfi mellékszereplő díját Ionuţ Caras (UbuZdup, Tibergiu testvér).

A legjobb női mellékszereplő díját Ramona Dumitrean (Mein Kampf, Halál szerepéért).

A közönség díját Sorin Misirianţu rendezésében készült Elling című produkció kapta.

A díjakat társaságok, cégek és színházszerető magánszemélyek támogatták.

Csomafáy Ferenc