Rómer Flóris kanonokra emlékeztek

Nagyvárad- Szombaton a Püspöki Palota dísztermében a kétszáz éve született Rómer Flóris kanonokra, a magyar régészet atyjára emlékeztek konferenciával, kiállításmegnyitóval és könyvbemutatóval.

Méltóbb vagy alkalmasabb helyen talán nem is emlékezhettek volna a 200 éve született Rómer Flóris nagyváradi kanonokra, a magyar régészet atyjára, hiszen annak idején a Püspöki Palota festészeti munkálatai ikonográfiai programjának kidolgozásával Lipovniczky István püspök őt bízta meg, és az ő ajánlásával valósította meg végül a tervet id. Stornó Ferenc 1878-1880 között. A szombati megemlékezés imával kezdődött a Székesegyház kriptájában, majd a székház emeleti előcsarnokában, vagyis a november 5-ig megtekinthető vándorkiállítás helyszínén folytatódott, ahol a szervezők nevében Lakatos Attila kulturális referens köszöntötte az egybegyűlteket. Kifejtette: Rómer Flóris Várad egyik legfontosabb tudósa, és örvendenek annak, hogy az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága 2015-öt az emlékévének nyilvánította. Exc. Böcskei László megyés püspök hangsúlyozta: az e köré szervezendő rendezvények egy olyan tudós papi embert állítanak elénk, akinek tevékenysége több irányba mértékadó. Joggal lehetünk büszkék rá, hiszen közel áll hozzánk, a miénk, két okból is. Egyrészt nekünk is, úgy a jövő megragadása, mint a jelenre való odafigyelés szempontjából akárcsak Rómer Flóris, fontos a múltba visszatekintenünk, hogy megtaláljuk a gyökereinket, és jobban megismerjük az embert, mint egy olyan alkotó teremtményt, aki minden időben kifejezésre akarja juttatni belső világát, másfelől a kanonok az itteni római katolikus egyházmegyéhez tartozott, hiszen 1877-től itt élt, és fejezte be földi pályafutását. Ugyanakkor pedig a klérus tagjaként példát mutatott munkaszeretetből és elköteleződésből, élni tudott az Isten adta talentumokkal, okosan dolgozott, módszeresen és következetesen örökítette meg a fejlődést szolgáló tapasztalatait. Ezt követően Csécs Teréz könyvtárigazgató a tárlatról elmondta, hogy idén márciusban nyitották meg először Győrben, és a poszterek bemutatják a régészeti és akadémiai tevékenységét, Rómert, mint modern gondolkodót (kötődése a fényképezéshez, természettudományi érdeklődése), a műemlékvédelem terén tett erőfeszítéseit, valamint váradi éveit. Megjegyezte: reméli, hogy a kiállítás kapcsán sikerül feltárni egyéb tudományos tevékenységeit, vagy például a kevésbé tanulmányozott levelezését is. Mielőtt elkezdődtek volna az előadások, Lakatos Attila még arra, az őáltala és Balla Tünde által összeállított kiadványra hívta fel a figyelmet, mely főleg Rómer Flóris váradi éveire koncentrál.

Előadások

Csécs Teréz arról értekezett, hogy jutott el odáig Rómer Flóris, hogy személyében a győri múzeum megalapítóját is tisztelhessük, illetve mit tett ebbéli minőségében. Több közt elhangzott vele kapcsolatban, hogy harcolt az 1848-as forradalomban, ami miatt 6 évig várfogságban volt, ezt követően azonban előbb titokban, majd nyilvánosan is folytatni tudta tanári munkáját. Gyarapította a győri bencés gimnázium szertárát, és tevékenysége olyannyira sikeres volt, hogy 1859-ben a Császári és Királyi Középponti Bizottmány az iskolát jelölte ki a múzeumi tárgyak regionális gyűjtőhelyekét, mely tulajdonképpen a győri múzeum létrejöttével volt egyenlő. Barátai, Ipolyi Arnold és Ebenhöch Ferenc hatására a régészettel is foglalkozni kezdett, és emellett imádta a természetet, a Bakony szerelmese volt. Modernül gondolkodott, az elsők közt volt, aki már a sajtót és a fotózást is igyekezett tudatosan felhasználni céljai elérése érdekében. Debreczeni-Droppán Béla történész-levéltáros arról beszélt, mit tett Rómer, mint a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiség osztályának vezetője annak érdekében, hogy az 1870-es években az MNM elfoglalhassa méltó helyét Európa hasonló intézményei közt. Mint elhangzott, neki köszönhető például a tudományos rendszerezés, a sokkal több tárggyal való gyarapodás, az első képes kalauz megjelentetése, valamint az is, hogy 1876-ban Budapesten szervezték meg az ősrégészeti világkongresszust.

Corvina-kutató

Mikó Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia BTK Művészettörténeti Intézetének főmunkatársa és Zsupán Edina, az Országos Széchényi Könyvtár klasszika-filológusa azt emelték ki: Rómer Flóris tudományos munkásságának talán a megkoronázása a Corvinák összegyűjtése és nemzeti kincsként való számbavétele volt. Ellátogatott Olaszországba, Németországba, Oroszországba és Franciaországba, hogy felkutassa Mátyás király híres bibliotékájának egyes töredékeit, és a tudatos kutakodásnak hála 97 Corvinát sikerült azonosítania.

Ciucur Losonczi Antonius