Mindenkinek megvan a maga meséje

Boldizsár Ildikó író, szerkesztő, etnográfus, meseterapeuta volt a Törzsasztal sorozat évadnyitó alkalmának vendége. A meghívottal Kőrössi P. József beszélgetett.

Október 9-én tartották meg a Törzsasztal sorozat kilencedik évadának első eseményét, melynek vendége Boldizsár Ildikó író, szerkesztő, mesekutató, etnográfus, meseterapeuta, a Metamorphoses meseterápiás módszer megalkotója volt. A meghívottal Kőrössi P. József beszélgetett. A rövid életrajzi bevezetés után Boldizsár Ildikó rátért a mese mint terápiás módszer kifejtésére. Mint ahogy a mesék többségében, amelyekben a hősök elérnek egy útkereszteződéshez, ahol dönteniük kell, melyik úton haladnak tovább, úgy Boldizsár Ildikó életében is elérkezett ez a pillanat, mikor fel kellett tegye magának a kérdést, hogy mivel foglalkozzon tovább: maradjon a Magvető Kiadó főszerkesztője vagy foglalkozzon azzal, amivel szeret és legyen a „mesék jegyese”. „Olyan nő vagyok, aki a mesék rendjén éli az életét, e szerint próbáltam, próbálok mindent tenni, hiszen hogyan is segíthetnék a pácienseimen, ha én magam nem élem meg a meséket?” – hangzott el.

Meseterápia

A továbbiakban a meseterápia módszerének ötletéről, kigondolásáról, kifejlesztéséről beszélt. Mint elmondta, a terápia lényege az, hogy minden élethelyzetnek megvan a maga meséje, egy gyermek minél több mesével, történettel ismerkedik meg, annál jobban fog tájékozódni a világban, tudni fogja, hogy egy-egy helyzetben mit kell tegyen. A terápiával először kisfiát gyógyította meg anélkül, hogy tudatosan alkalmazta volna, később több évig önkéntesként kórházakban beteg gyermekeknek mondott meséket, akiknél megfigyelhető volt a pozitív változás. Kezdte az ok-okozati összefüggéseket megfigyelni és kutatni, majd a meseterápia módszerét is kidolgozta, igaz, előbb felnőttek számára. Boldizsár Ildikó hangsúlyozta, hogy nem úgy kell a módszert elképzelni, hogy minden egyes betegségnek megvan a gyógyító meséje (például a tüdőgyulladásra a Jancsi és Juliska), ami minden emberre ugyanúgy hat, hanem minden embernek megvan a maga meséje, és ezt kell megtalálni. „Mindenkiben benne van a gyógyulás ereje, a mese ennek az útnak a megtalálásában segít. Hiszen a mesék tudnak a legtöbbet az emberről, minden mese azt mutatja meg, hogyan lehet boldogan élni és boldogan meghalni” – fűzte hozzá. Boldizsár Ildikó a meseterápiát a Semmelweis Egyetemen oktatja, és hozzátette, hogy aki ezzel foglalkozik, annak meg kell tanulnia a meséket fejből mondani, ami nem is olyan egyszerű, tekintve, hogy az európai hagyomány körülbelül 2300 mesetípust ismer, típusonként átlagosan tíz mesével.

Meséljenek minél többet

Menyugatásként Boldizsár Ildikó hozzáfűzte, hogy az anyukák otthon nem kell meseterápiát végezzenek csemetéiken, nem kell egy mese fölött elgondolkodni, hogy az jó-e vagy sem, a lényeg, hogy minél többet meséljenek és minél többféle mesét, a gyermekek úgyis kiválasztják majd, hogy melyik a nekik legmegfelelőbb. A beszélgetés végén Boldizsár Ildikó két mesét osztott meg a hallgatósággal, lehet valaki így rá is talált a saját meséjére. Az alkalmon Szűcs László a Várad folyóirat főszerkesztője bemutatta a lap utolsó két számát, és elmondta, hogy idén október 15–17. között szervezik meg a VII. Nagyváradi Könyvmaratont, ennek keretében pedig a Törzsasztal vendége Spiró György lesz október 16-án.

P. Nagy Noémi