Magyar ősbemutató a magyar dráma napján

Stílusosan egy magyar dráma ősbemutatójával ünnepelte a Magyar Dráma Napját hétfő este a nagyváradi Szigligeti Színház. A váradi származású Szíjártó Tímea-Aletta Az eset című darabját mutatták be Sardar Tagirovsky a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező szakos diákja rendezésében a néhány nappal korábban felavatott Szigligeti Stúdióban.

A szerző a Szigligeti Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara által meghirdetett Drámázat II. című drámaírói pályázatára küldte be alkotását, ahol a debüt kategóriában elnyerte a fődíjat. Ennek a díjazásnak az eredményeképpen vitte színpadra a Szigligeti Színház az alkotást, melyet hétfőn este láthatott a váradi nagyérdemű.

A darab

A darab kiindulópontja egy kisvárosban (faluban?) történt tragikus eset: egy család három tagja szénmonoxid mérgezésben meghal. Ezt az esetet tárgyalják, idézik fel, pletykálják egymás közt a falubeliek, és megismerkedünk nem csak az eset tragikus hőseinek, hanem az ő esetüket taglaló helybeliek sorsával is. Szíjártó Tímea-Aletta rövid szociodrámáját Sardar Tagirovsky rendező egyébként szintén szociografikus, mondhatni naturalista stílusú kezdés után egyfajta színpadi költőiség irányába vitte el, aminek eredménye egy közel három órás színpadi alkotás lett. Az előadásból nem hiányoztak a hatásos pillanatok, viszont nem volt kevés benne a hatásvadász, túljátszott, túlkomoponált jelenetek száma sem. Nem nyerte el a tetszésemet az előadás fület sértő harsánysága: érzésem szerint a színészek túl sokszor és túl hangosan kiabáltak a darabban, vagy kezdtek el a legváratlanabb pillanatokban hahotázni. Az érzelmeknek ez a túlhangsúlyozó megjelenítése a stúdió kis terében még sokkal zavaróbb volt, mint amennyire esetleg a nagyszínpadon lett volna, annál is inkább, mert a színészek jobbára a színpadteret körülölelő széksorokon ülő nézők között elhelyezkedve játszottak. Érdeme az előadásnak, hogy a romániai magyar rögvalóság meglehetősen pontosan megrajzolt típusait vonultatja fel, sajátos nyelvezetüket is megidézve: megtaláljuk benne a küszködő munkáscsaládot, amelynek egyetlen reménye az örökség, vagy a ravasz falubolondját, a varrodai dolgozókat, köztük az „olaszba” készülő naívát, akit elcsábít, majd elhagy a hódolója, de a menedzser asszony és a kocsmában lézengő férfiak is felvonulnak előttünk, a produkció realista vonulatát erősítve.

Harminchárom százalék

Az előadás utáni közönsgétalálkozón Simon Judit újságíró, Szűcs Katalin Ágnes kritikus, valamint Demeter Kata és Kárpáti Péter dramaturgok a meghírdetett program szerint a kortárs magyar dráma kérdéseiről beszéltek volna a Stúdió multifunkcionális termében, a valóság azonban átírta ezt a forgatókönyvet, hiszen maguk közé invitálták Az eset című előadás szerzőjét és rendezőjét, és a darabo,t illetve az előadást elemezték. Kárpáti Péter felidézte, hogy a Drámázat II. pályázat zsűrijének - melynek ő is tagja volt - nyolcvankét pályamunkát kellett elolvasnia a debüt kategóriában, és a beküldött alkotások közül messze kimagaslott Szíjártó Tímea-Aletta műve. „Minden mondat igaz benne” - méltatta a szerző szövegét Kárpáti Péter. Sardar Tagirovsky kifejtette alkotói munkamódszerét, melynek értelmében munkájában 33 százalék a szöveg, 33 százalék az emberek, 33 százalék pedig a tér, amelyben az előadás játszódik. Később pedig hozzátette: „a fenmaradó egy százalék pedig az a valami, amiért én színházat csinálok.” Amikor Kárpáti Péter vitatni kezdte ezt a munkamódszert, Sardar Tagirovszky átfogalmazta credóját olyanformán, hogy számára a szöveg, a játszó színészek és a tér egyforma fontosságúak a rendezői munka során. Szűcs Katalin Ágnes kritikus kiemelte: rendkívül örömteli tény az, hogy a Szigligeti Színház egy ősbemutatóval, méghozzá egy elsődrámás szerző darabjának bemutatásával ünnepelte a magyar dráma napját, majd az előadás erényeiről és hiányosságairól ejtett szót. A közönségtalálkozó során nem csak a meghívott vendégek, hanem a közönség tagjai is kifejtették véleményüket a látottakról.

Előadók

Ababi Csilla, Beczásy Áron mv., Brugós Sándor-Csaba, Csíky Ibolya, Dimény Levente, Dobos Imre, Fábián Enikő, Firtos Edit, Fodor Réka, Gajai Ágnes, Kiss Csaba, Iván Enikő-Kitty, Kerekes Dalma, Kocsis Gyula, Kovács Enikő, Pitz Melinda, Szabó Eduárd.

Pap István