Ragyogó csillag életünk egén

Szent László ünnepének előestéjén, pénteken tartották a nagyváradi Szent László-menedékház kápolnájának búcsús szentmiséjét, melyen Bohács Sándor aranymisés nyugalmazott plébános mondott szépen felépített szentbeszédet.

Elmélkedésében felidézve az egyházmegye alapítójának életét és legendás alakját, úgy fogalmazott: Szent László ragyogó csillag életünk egén. Többek közt arra hívta fel a figyelmet: 1046-ban született Lengyelországban, gyermekkorának legszebb éveit azonban a bihari várban töltötte. Édesapjától lovagiasságát, édesanyjától vallásos lelkületét örökölte. Vitézsége már 22 éves korában, a cserhalmi ütközetben kitűnt. 1077-ben foglalta el a magyar trónt, és 18 évig volt az ország királya. A leírások szerint egy fejjel kiemelkedett termete miatt, és az erényekben is ilyen „magasnak” bizonyult. Templomokat építettet, szerette Istent és embertársait. Várbeli sírja csodás gyógyulások helyszíne volt, és számos monda fűződik a nevéhez.

A tisztelendő ezután a búcsú helyszínéül szolgáló kápolna rövid történetét ismertette, kiemelve azt: mennyire fontos, hogy Isten irgalmába ajánlva múltunkat, jelenünket és jövőnket, szeretettel végezzük hivatásunkat, feladatainkat, és Szent László példáját követve gyakoroljuk szolgálatunkat.

Az elhangzott és megfontolandó gondolatokért Kiss Albert főesperes-kanonok, várad-olaszi plébános mondott köszönetet. Az ünnepségen közreműködtek a Szent Pál Közösség tagjai, illetve Kiss Géza kántor-karnagy, a Szent Rita Nőszövetség és a Mária Légió jóvoltából pedig az ünneplők nem csupán tanácsokkal, hanem kalácsokkal is ellátva távozhattak a szentmiséről.

Ciucur Losonczi Antonius