A Szent László Rend lovagjává avatták Szabó Ödönt

A Szent László Rend Egyesület hagyományos éves közgyűlésén, a magyarországi Sümegen tagjai közé választotta és lovaggá avatta Szabó Ödönt parlamenti képviselőnket.

A Szent László Rend hagyományosan a magyarországi barokk kisvárosban, Sümegen tartja meg éves közgyűléseit a lovagkirály neve napja körüli időszakban. Így történt idén is, amikor különleges nagyváradi vonatkozása is volt a rendtagok találkozójának.

A program első részében a Szent László rend tagjai határoztak a segélyszállítmányok összeállításáról és szállításáról, valamint arról, hogy ezután Kárpátalja és Erdély településeit szintén segítik majd. A rend képviselői ezután díszegyenruhában, rendi palástban koszorúzták meg a püspöki palota melletti egész alakos Szent László-szobrot. Romhányi Tibor főkapitány méltatta a Szent László renddel együttműködő és ennek közgyűlésén részvevő rendek összetatozását és karitatív munkáját. Elsősorban Nyugat-Európából, Belgiumból, Németországból, továbbá Olaszországból érkeztek lovagrendi képviselők, de jelen voltak lengyel és kelet-európai baráti társaságok, amelyek szintén jótékony célokat és közös együttműködést tűztek ki maguk elé.

A Szent László-szobor megkoszorúzása után a részvevők ünnepi gyalogmenetben vonultak a Dunántúl legszebben kifestett barokk plébániatemplomába, ahol a rend perjele, a nagyváradi egyházmegye általános helynöke, Fodor József vikárius celebrált szentmisét. Az ünnepi szertartás keretében a Szent László Rend négy lovagot avatott: Skóciából, Németországból, Magyarországról és Nagyváradról Szabó Ödönt. Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökét Fodor József jelölte a rend tagjai közé és Romhányi Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja által vezetett rendi közgyűlés fogadta el a jelölést. A nagyváradi kötődéshez hozzá tartozik még, hogy a lovagrend tiszteletbeli örökös perjele (lelki vezetője) Tempfli József nyugalmazott megyés püspök. A lovagi esküt a főkapitány előtt tette le Szabó Ödön, vállára a palástot Kiss Gábor magyarországi rendkapitány helyezte el, aki a szervezet Kárpát-medencei terület koordinációjáért felel. A rend nagyváradi tevékenységeként minden évben három ösztöndíjat ítél meg a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai számára, a javaslati jog az iskolaszéket illeti meg.

A Szent László Lovagrendet 1861-ben alapították. A II. világháború után működésének megszakítására kényszerült, Nyugatra menekült tagjait József királyi hg. kezdte összegyűjteni Vargha Gábor tábori főlelkész segítségével, aki a II. Vatikáni Zsinat idején Del Aqua bíboros közvetítésével kapcsolatba lépett a szervezet még élő és le nem mondott elnökével, Shvoy Lajossal. Ő utódjául Vargha Gábort nevezte ki. Az 1966-ban elfogadott új szabályzat az elnök helyébe főkapitányt állított, s Mindszenty József hercegprímás kívánságára, aki a szabályzatot és Vargha Gábort főkapitányi tisztségében megerősítette. Eszménye a keresztény tanítás, erkölcs és hagyomány, a jótékonyság, a haza, a család, a nemzeti függetlenség és a jogegyenlőség védelme, a parancsuralmi, nemzetellenes és a magyarság érdekeit sértő minden megnyilvánulás elutasítása. A szabályzat értelmében minden tagot Szt. László lovaggá avatnak.