Fanatizmustól az erotikáig

A Kolozsvári Állami Magyar Színház vezetősége pontosan ismeri és tudja, mi az az elvárás, amivel a közönséget be tudja vonzani egy-egy produkciójára, hiszen az egyik legjobb színészgárdával rendelkezik.

Ennek is köszönhető, messze földről is jönnek a jobbnál jobb rendezők, díszlettervezők, jelmeztervezők, hang és fény mesterek, akik képesek megteremteni azt a színpadi környezetet, amelyben a darab mondanivalója tényleg eléri az írói- zeneszerzői szándékot.

A Hullámtörés című filmről

1996-ban Lars von Trier rendezésében készült a Hullámverés című film, melynek témája az erkölcs és a hit összefonódása. A film történetét Vivian Nielson adaptálta színpadra. A rendezők számára kihívást jelent.

Bemutató a Kolozsvári Magyar Színházban

Lars von Trier filmje nyomán a magyar színházi változatot Guelmino Sándor és Gecsényi Györgyi készítette, rendező Tom Dugdale, dramaturg Bíró Eszter. Az előadás díszleteit és jelmezeit Carmencita Brojboiu tervezte. Zenéjét szerezte maga a rendező, Tom Dugdale. A stúdió-előadást 18 év fölötti nézőknek ajánlják. Ez utóbbi mondat világosan jelzi, mi várható.

Színművészek: Pethő Anikó -Bess. Szűcs Ervin- Jan. Kicsid Gizella- Dodo. Orbán Attila- lelkész. Bodolai Balázs- Dr. Richardson. Laczó Júlia – Bess anyja. Sinkó Ferenc- Terry. Buzási András- Pits. Viola Gábor – William. Farkas Loránd – vizsgálóbíró. Váta Loránd – énekes.

Hogyan lehet új értéket teremteni?

A beharangozó sajtótájékoztatón jelen volt Tom Dugdale, amerikai rendező, aki immár harmadik előadását rendezi a több száz éves hagyományokkal rendelkező színházban. A kolozsvári közönség számára ismerős a rendezői tevékenysége. Az ügynök halála és Egy őrült naplója-című- előadások rendezője volt. Kifejtette, hogy nagyon erős hatással volt rá annak idején a film. „Nem tudok felidézni egyetlen filmet sem, amelyben a színészi játék ennyire erőszakosan és ennyi bájjal fenyegetett volna azzal, hogy áttöri a film keretét, és valósággá válik”

Maga a film 1996-ban készült, rendkívül nagy sikere volt. Több mint 40 nagydíjjal jutalmazták. A főszerepet Emily Wattson alakította, alakításáért Oscar- díjat kapott.

A film témája vonzza a rendezőket, színészeket egyaránt.

A sajtótájékoztató nagy kérdése volt, hogy ezt a filmi nyelvet, hogyan lehet színházi alkotássá varázsolni?

Tom Dugdale elmondta, az a folyamat érdekelte, amely révén egy kész filmművészeti alkotás alapján próbál valami olyan új értéket teremteni, ami nem az eredeti mű reprodukciója. Hozzátette, ez azért nehéz, mert a filmnek erős vizuális hatása van. A filmi világítási technika nem egyezik meg színházi előadás világítási lehetőségeivel. A filmvetítés alkalmával a film szövege, cselekménye bármennyiszer is nézzük meg a filmet tulajdonképpen mondhatni „konzervből” kapott cselekményt és hangot hallunk. A színpadon a színészek, saját adottságaiknak függvényében, a rendező és a színház koreográfusa elvárásai szerint színházi térben mozogva személyesítik meg az író, a rendező mondanivalóját.

Visky András művészeti igazgató a művészi elképzeléseiről faggatta Tom Dugdale-t.

„Megpróbáltunk olyan látványt teremteni, amely feledteti a film vizuális világát” – jelentette ki a rendező. A filmtől való elszakadást a Besst alakító Pethő Anikó személyisége is segítette. „Ő nem Emily Wattson, de helyenként jobb nála”.

Visky András szerint a film az emberi szenvedés története, brechti módon mutatja be, arra készteti a nézőt, hogy reflektáljon a történetre. Itt a gyógyulásról, a csodáról van szó. Szerelmi történet. Két ember szereti egymást, összeházasodnak...

A színházi előadás eltávolodik a film szövegétől. Sajátos viszonyulási lehetőséget nyújt, személyessé teszi. A szakrálishoz való közeledés új dimenziót jelent. Kérdések vetődtek fel a hitről, szerelemről, családról, barátságról, szexualitásról, a megbocsátásról.

A hazai törvények szabályozzák az erotikus jelenetek bemutatásának határait.

A stúdió-előadás idő tartalma 1h 45’ szünet nélkül.

Csomafáy Ferenc