Amőbaként terjeszkedő Nagyvárad

A nagyváradi városháza kistermében Ilie Bolojan Nagyvárad és Ioan Pop, Fugyivásárhely polgármestere szándéknyilatkoztatot írtak alá a községnek Nagyváradhoz való csatlakozásáról.

Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere tavaly márciusban vetette fel a Nagyváraddal való egyesülés lehetőségét a Nagyvárad Metropolisz Övezetbe tartozó községek vezetőinek, és Szentmárton után most Fugyivásáhely is pozitívan válaszolt erre a felvetésre. Ennek eredményeképpen hétfőn délelőtt szándéknyilatkozatot írt alá Vásárhely és Várad fúziójáról a megyeszékhely és a község polgármestere. Ilie Bolojan kifejtette, hogy a város fejlődésének záloga a terület- és lakosságnövekedés, és amennyiben minden váradkörnyékbeli község fuzionálna a várásossal, akkor Nagyváradnak mintegy 250 ezer lakosa lenne. Ioan Pop Fugyivásárhely első embere a maga során hangsúlyozta, hogy a helyi tanács felhatalmazta őt arra, hogy tárgyaljona fúzióról. Ioan Pop ismertette a fúzió ütemtervét is. Mint mondta, szeptember 1-ig kidolgoznák a fúziós stratégiát, mely tartalmazná a községhez tartozó falvak – Váradalpár, Fugyi, Alkér és Felkér – státuszát is; december 1-ig pedig döntenének a referendum időpontjáról. A polgármesterek azt szeretnék, ha a jövő évi önkormányzati választásokkal egyidőben tartanák meg a referendumot is. Ahhoz ugyanis hogy a fúzió megvalósuljon, mindkét település helyi tanácsának el kell fogadnia az erről szóló határozat-tervezetet, ezt követően pedig mindkét közigazgatási egységben referendumot kell tartani a kérdésben. A referendum eredeménye csak akkor érvényes, ha a részvételi arány mindkét helyen eléri a harminc százalékot.

Meggondolta magát

Az aláírással egybekötött hétfői sajtótájékoztatón Ioan Pop Fugyivásárhely polgármestere elárulta, hogy amikor 2014 márciusában először meghallotta a beolvadásról szóló felvetést, még idegenkedett az ötlettől, de később meggondolta magát, főképp azért, mert megváltozott az uniós források lehívási módozata. Felmérte, hogy a megváltozott körülmények között a községnek nagyon nehéz lenne forrásokat szerezni kiemelt fontosságú projekejeire, de ha a község beolvadna a városba, akkor már más lenne a helyzet etekintetben. Ennek kapcsán Ilie Bolojan kifejtette, hogy eddig az uniós források bárki számára hozzáférhetőek voltak, az új uniós költségvetési ciklusban azonban a rendelkezésre álló pályázati összegek felére csak stratéiai projektekkel lehet pályázni, és csak a fennmaradó másik fele szabadon elérhető. Ez azt jelenti, hogy a községek önmagukban ki vannak zárva a stratégiai pályázatokból, így csak a források felére pályázhatnak.

A fejlődés szabályai

Várad polgármestere kifejtette, hogy a fejlődés szabályai indokolják azt, hogy Nagyvárad minél nagyobb és minél egységesebb legyen, hiszen minél nagyobb egy település, annál jobban, gyorsabban fejlődik. Továbbá az is a fejlődést segíti elő, ha minél egységesebb az adminisztráció, mert a projektek megvalósítását nem akadályozzák a különböző helyi érdekek, ugyanakkor minél nagyobb és egységesebb egy település, annál inkább nő a képessége arra, hogy nagyobb projekteket ültessen gyakorlatba. Éppen ezért a környező városokkal való versenyhátrány behozása érdekében növelni kell a város területét, lakosságát és az itt tevékenykedő vállalatok számát – tette hozzá Bolojan, aki szerint nagy hiba volt az, hogy Nagyvárad a rendszerváltás után hagyta tönkremenni gyárait, majd a 2004-2008 időszakban, amikor megnövekedett a külföldi tőkebeáramlás Romániába, egyetlen nagyvállalat sem telepedett meg Váradon, a harmadik nagy hiba pedig az volt, hogy nem sikerült nemzetközivé tenni a váradi repteret. Mindezek miatt Várad lépéshátrányba került legfőképpen Temesvárral és Kolozsvárral szemben. Kérdésünkre válaszolva Bolojan kifejtette, hogy a fúziónak elsősorban a gazdasági vetületeit tartják szem előtt, de az is tény, hogy a város megnövekedése előnyére válhat Váradnak akkor is, amikor ismét napirendre kerül az ország régióközpontjainak a kérdése.

A község bajai

Ioan Pop újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a fúzió után több fontos célkitűzés megvalósulásában reménykedik. Fugyivásárhely legfőbb gondja az, hogy a községen kereztül

vezet a DN1 országút, tízpercenként százötven kis jármű és százötven nagy jármű halad el ott, ami nagyon megnehezíti a helyiek közlekedését. „Ha autóval be kell jönnöm Váradra, minimum hét percet kell várjak, míg a házam udvaráról rá tudok térni az útra” - fogalmazott a polgármester, hozzátéve, hogy amennyiben a fúzió megvalósul, akkor a Várad által eltervezett új déli elterelőutat meghosszabbítanák Fugyivásárhely irányába, így a közúti forgalom kérdése megoldódna Vásárhelyen. Ugyancsak szeretné elérni a polgármester azt, hogy a nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalat indítson rendszeres járatokat Várad és Vásárhely között. Végezetül hozzátette, hogy ipari parkot is létesítenének a településen, amit sokkal könnyebb lenne megvalósítani, ha a település Nagyvárad része lenne. Újságírói kérdésre válaszolva Pop elmondta, hogy a fugyivásárhelyi tanács biztosan elfogadja a fúzióra vonatkozó döntést, lévén, hogy a helyi tanácsban tíz nemzeti liberális párti tanácsos ül. Egyébiránt Fugyivásárhely község összlakossága 6532 személy, a lakosság 18,96 százaléka magyar nemzetiségű. Amennyiben Szentmárton és Fugyivásáhely is belovad a városba, akkor Váradnak 212.471 lakosa lesz, közülük 46.817 magyar.

Pap István