Alkotók vallomásai a Betyárvilágról

A Szigligeti Színház Nagyvárad Táncegyüttese április 16-án este 19 órától mutatja be legújabb előadását, a Rózsa Sándor életének momentumait felidéző Betyárvilág című táncjátékot.

A péntek esti bemutatóra a Szigligeti Színház színpadán kerül sor, az előadásra a Szigligeti A-bérlet érvényes. Jegyek vásárolhatók a Szigligeti Színház jegypénztárában a szokásos nyitva tartás szerint, keddtől péntekig 11:00 és 17:00 óra között, valamint egy órával előadás előtt. Az előadás létrejöttét az NKA támogatta.

László Csaba rendező-koreográfus a következőképpen vall az előadásról: „Az előadás alapköve a betyárok, a betyárság köré fonódott mítosz, amelyet most az új tagokkal bővített Nagyvárad Táncegyüttes segítségével szeretnénk ebben az előadásban felidézni, kicsit talán újrateremteni is, akár az egyház teszi azt a jeles ünnepek segítségével. Gondoljunk csak arra, hogyan tartja fenn, élteti a mítoszt, ami által évről-évre újraélhetjük a kis Jézus születését, vagy a passióban a halálát.

Az ihletet valójában egy kezembe került könyv adta – volt tanárom Vas János, „Panyiga” írása, aki betyár lajstromot készített –, mely Hej, betyárok! / Betyárok a népi kultúrában címmel jelent meg, és igen nagy hatást gyakorolt rám. Izgalmasnak tűnt a téma. Fellapozva a könyvet nyilvánvalóvá vált előttem, hogy valamilyen formában ezzel a témával még foglalkozni szeretnék.

Ehhez a már meglévő szándékhoz járult hozzá, hogy a közelmúltban érkezett a kérés Dimény Leventétől a Nagyvárad Táncegyüttes igazgatójától, miszerint jó lenne, feldolgozni egy „magyaros témát”. A téma pedig adta magát – eljött az alkalom. Nagyon sok történet van, amiből válogatni lehetett volna, de végül mégiscsak megmaradtunk a betyárvilág és Rózsa Sándor mellett. A legfőbb ihletforrás Krúdy Gyula Rózsa Sándorja volt. S hogy miről van szó? … Az előadás Rózsa Sándor számvetése saját életével, egyfajta visszaemlékezés, számvetés azzal, amit képviselt. Persze van ebben egy kis önreflexió… Hiszen, időnként mind elérkezünk oda, hogy számot vessünk életünkkel”.

Molnár Szabolcs zeneszerző, zenei szerkesztő elmondta, hogy „a Nagyvárad Táncegyüttessel már régebbről szoros a kapcsolatom. Az együttes által 2014-ben bemutatott A villa című darab zenéjét szintén én szerkesztettem. A városhoz is szorosan kapcsolódom, mivel itt végeztem el 2001-ben, a Partiumi Keresztény Egyetem zenepedagógia szakát.

Az egyetemről a Háromszék Táncegyütteshez kerültem, ahol időközben megalakult a most is aktív Heveder zenekarunk, amely ennek az előadásnak a felvételről szóló zenei részét feljátszotta (Fazakas Levente – hegedű, Fazakas Albert – cimbalom és hegedű, Szilágyi László – kontra, Bajna György – nagybőgő, Molnár Szabolcs – citera, hegedű, ének).

A darab témájából adódóan nagy kihívás volt számomra, mivel székelyföldi lévén az erdélyi népzenében vagyok inkább otthon, a kis-magyarországi tájegységek számomra kissé idegenek. Kell a kihívás az ember életében, így belevetettem magam a témához kapcsolódó tájegységek zenei anyagába (Dél-Alföld, Szatmár). Szűk két hét alatt megtanultam valamelyest citerázni. Ez a hangszer az, amely az én elképzelésemben segít visszaadni azt a „vadkeleti” hangulatot, melyen e letűnt betyárkort megidéző előadás alapszik”.

Cristina Breteanu díszlet- és jelmeztervező elmondta, hogy „Nagyváradon születettem 1983-ban, az alapképzést a Nagyváradi Állami Egyetemen Vizuális Művészetek karán végeztem divattervezés szakon, a mesterképzést ugyanitt szobrászat és beltéri design szakon. Miután befejeztem tanulmányaimat, több művészeti ágban kipróbálhattam magam, így a ruhák és dekorációs tárgyak tervezésében, festészetben és beltéri tervezésben.

(…) Számos színházi és filmes produkcióban való közreműködésem után, megtiszteltető volt számomra a felkérés számára, hogy díszlet és jelmeztervezője legyek a Betyárvilág című előadásnak, melynek művészi kihívása a régmúlt kor betyár viseleteinek megidézésében és korszerűsítésében rejlik. A Betyárvilág ihletet ad számomra a további alkotói munkámhoz, egy kollekcióban szeretném a mai használatban is láthatóvá tenni e viseletek jellegzetességeit”.