A forradalomra és szabadságharcra emlékeztek

„Ritka az olyan nemzet, melynek olyan gazdag kultúrája van, mint nekünk, büszkék lehetünk arra, hogy magyarok vagyunk és büszkén valljuk magunkat az egy és oszthatatlan magyar nemzet részének” – hangzott el az ünnepi beszédek keretében Margittán.

A hagyománynak megfelelően Margittán a megemlékező ünnepség a templomokban kezdődött, istentisztelettel, illetve szentmisével, felekezetek szerint. Az igét Kovács Gyula lelkipásztor és Májernyik Mihály esperes-plébános hirdették. Ezt követően ugyancsak a református istenházában mutatta be ünnepi műsorát a református kórus Lőcsei László kántor vezényletével. A magyar iskola (Horváth János Elméleti Líceum) énekkara is készült az ünnepre. Műsorukat Puskás Miklós zenetanár állította össze, illetve tanította be. Mindkét kórus az alkalomhoz illő énekeket énekelt és igen nagy sikert aratott. Az eseményt, mint az előző években minden alkalommal, idén is megtisztelte jelenlétével Cseke Attila parlamenti képviselő. A kolozsvári főkonzulátus részéről Albertné Simon Edina konzul ünnepelt együtt a margittai magyar közösséggel. Természetesen jelen volt Pocsaly Zoltán polgármester, az RMDSZ frakció tanácsosai és a magyar intézményvezetők is. Az egyházi szertartások után, a templomokból a hívek a református templomkertben felállított Petőfi mellszoborhoz vonultak, ahol folytatódott a megemlékező műsor. Itt hangoztak el az ünnepi beszédek.

Szabadok vagy szabadabbak?

Árkosi Antal helyi RMDSZ-elnök beszédének első részében azt latolgatta, hogy vajon valóban szabadok vagyunk, vagy csak szabadabbak, egyenlők, vagy csak egyenlőbbek a társadalmi életben? Valóra vált-e a márciusi ifjak álma, vagy újabb harcokat kell vívnunk jogainkért? Ritka az olyan nemzet, melynek olyan gazdag kultúrája van, mint nekünk, büszkék lehetünk arra, hogy magyarok vagyunk és büszkén valljuk magunkat az egy és oszthatatlan magyar nemzet részének. „Őseink örökségét ápolnunk, őriznünk kell. Ha ezt eldobjuk magunktól, akkor elveszünk és elmerülünk a semmiben. Egy nép akkor veszti el szabadságát, ha elveszíti méltóságát, hitét, az együvé tartozását” – mondta az elnök, majd egy Wass Albert idézettel zárta beszédét. Albertné Simon Edina konzul Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőjét tolmácsolta az emlékező közösségnek.

Bölcsen, tudatosan

Cseke Attila képviselő Reményik Sándor: Erdélyi március című verséből vett idézettel kezdte beszédét. Üzenete: alkalmazkodnunk kell a korunk adta körülményekhez, és nem szabad feledni őseinket. Jövőnk olyan lesz, amilyenné tesszük. Később azt hangsúlyozta, hogy „elődeink tették, amit kellett, amit lehetett.” Rövid történelmi visszatekintőt is tartott a 167 évvel ezelőtti március 15-ének eseményeiről. Kossuthot idézve – „Nekünk most az a roppant feladat jutott, hogy a mozgalmakat bölcsen vezessük” – vezette fel zárógondolatát: „Nekünk is az a feladatunk, hogy ezt a közösséget, bölcsen, tudatosan, mindenki értékére, munkájára alapozva, eredményeket felmutatva vezessük.”

A beszédek között a magyar iskola diákjai verseket szavaltak. Az Észak Erdélyi Vitézi Rend Margittai Székének tagjai díszőrséget álltak az istenházában és a Petőfi szobornál egyaránt. A műsorvezetés feladatát a szobornál Szűcs Andrea látta el. A beszédek után elhelyezték a megemlékezés koszorúit, majd a megemlékező ünnepség Nemzeti Imánk közös eléneklésével, és a tiszteletes áldásával zárult. A Himnuszhoz a zenekíséretet a baptista fúvószenekar adta. A megemlékezésen több száz ember vett részt.

Szőke Ferenc