Johann Strauss és barátai

„Zenével kezdeni az Új évet” hagyománnyá vált, melyet 1939-ben a Bécsi Operaház élén álló Clemens Kraus indított el, és a mai napig is létezik.

A Kolozsvári Magyar Opera ápolja ezt a hagyományt. Ebben az évben Horváth József karmester „Johann Strauss és barátai” címmel összeállítást készített, melyben a zenekedvelők ízlésvilágát vette figyelembe, bemutatva jó néhány olyan művet, mely a maga idejében rendkívül kedvelt volt. Sőt olyat is, mely kevésbé ismert. Johann Strauss (apa és fia), Johannes Brahms, Liszt Ferenc alkotásaiból rendkívül jól megválasztott részleteket hallhattak. A közönség ízelítőt kaphatott a kevésbé ismert zeneszerzők műveiből is, mint Iosif Ivanovici, Vittorio Monti, Franz von Suppé.

Gazdag, sokszínű műsor

Az idősebb Johann Strauss zeneszerző, zeneköltő számára a kihívást fia, az ifjú Johann Strauss jelentette, aki a Kék Duna keringőt komponálta. Elnyerte a „keringőkirály” becenevet. Az apa akarata ellenére zenész lett. Zenekart alapított. Ennek következtében ádáz versengés alakult ki az apa és a fia között, melyet az 1848-as forradalom még jobban kiélezett. Az ifjú művész a forradalmárok oldalán, míg az apa, az idősebb Johann Strauss a császári csapatok zenekarát vezette.

Az ifjú Johann Strauss felismerte a népzenében rejlő értékeket, és tudatosan beépítette a zenéjébe.

A denevér című operettből Kacagó dalt Vígh Ibolya adta elő, felejthetetlen könnyedséggel. A közönség hallhatta a Tavaszi hangok, a Pizzicato polkát, a Déli rózsák-nevű keringőt, melyet Andreea Jura és Dan Haja tánca tett élményszerűbbé. A Bécsi vér című dal előadása az Opera balettkarának produkciójával kapcsolódott össze, ami a látványosságot növelte. Elhangzott Éljen a magyar! melyet az ifjú Strauss 1869-ben írta, és „a magyar nemzetnek ajánlott”.

A Tritsch- Tratsche polkát az Opera balettkara, a Bor, dal, asszony- nevű keringőt Andreea Jura és Dan Haja tánca tett felejthetetlenné.

Az idősebb Johann Strauss zeneszerző, zeneköltő a Radetzky- induló megkomponálója. Az opera balettkara, valamint Andreea Jura és Dan Haja táncprodukciója tett varázslatossá. Berlioz az id. Strausst a bécsi keringő atyjának nevezte. „Bécs Strauss nélkül olyan, mint Ausztria Duna nélkül.” Másik ismert alkotása a Furioso- Galopp nach Liszt, melyet élvezhetett a hallgatóság.

Johannes Brahmsot történelmi kapcsolatok fűzték az akkori magyar zenei élethez. Több ízben koncertezett Pesten, Reményi Edével közösen tett koncert utat. A magyar zenéből és népzenéből is ihletődött. Neves a Magyar táncok alkotása, melyekből hallhattuk a 2, 7 és 1. sz. Magyar táncot.

Iosif Ivanovici (1845, Temesvár -1902, Bukarest) legismertebb műve a Duna hullámai-című keringő, melynek dallama alapul szolgált Szécsi Pál „Egy szál harangvirág” című dalának. A koncerten bemutatott művet Andreea Jura és Dan Haja táncprodukciója tett varázslatossá.

Liszt Ferenc az ősi magyar zenét is feldolgozta. A 2. sz. Magyar rapszódiát hallhatta a közönség.

A műsorban szerepelt Vittorio Monti (1868-1922) olasz zeneszerzőnek a leghíresebb műve, a Csárdás, melyet hegedűre és zongorára írt. A hegedűszólót Barabás Sándor játszotta.

Franz von Suppé (1819-1895) osztrák zeneszerző. Több mint 200 színpadi művet hagyott hátra, elsősorban operettet. A koncerten a Költő és paraszt és a Banditák nyitányát hallhatta a közönség.

A Kolozsvári Magyar Opera a harmadik alkalommal ajánl ilyen típusú produkciót a közönségének. Az összeállított program Horváth József karmester érdeme, az Ő zenei érzésvilágát is tükrözi.

Közreműködött a Kolozsvári Magyar Opera zenekara és balettkara. Karmester: Horváth József. Különleges meghívottak: Andreea Jura, Dan Haja a Kolozsvári Román Opera magántáncosai, valamint Vígh Ibolya, magánénekes. Hegedűszólót Barabás Sándor, és csellószólót Kostyák Előd játssza. Koreográfus: Felicia Şerbănescu vendégművész, Rusu P. Gabriela.

Ezek után érthető az a förgeteges, frenetikus tapsvihar, mellyel a kolozsvári közönség jutalmazta az opera művészeit.

Csomafáy Ferenc