A bevándorlók nem született terroristák

A Nagyváradon letelepedett szudáni származású Dr. Osman Mohamed orvos, a Bihar Megyei Iszlám Kulturális Közösség vezetője nyilatkozott az Erdély Online-nak a múlt heti párizsi terrorcselekmények kapcsán. Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség konfliktusok helyett.

Dr. Osman Mohamed honlapunknak elmondta: Bihar megyében körülbelül 500-600 muzulmán él, a döntő többségük természetesen egyetemista a Nagyváradi Egyetem Orvos- és Gyógyszerészeti Fakultásán, illetve orvos, de olyanok is akadnak köztük többen, akik juhtenyésztéssel vagy kereskedelemmel foglalkoznak. Aláhúzta: a tévhitekkel ellentétben nem szabad egyenlőségjelet tenni az arabok és a muszlimok közé, hiszen a Földön több mint 1,5 milliárd muszlim él, akik közül csupán 300 milliónak a származási helye valamelyik arab állam. Ugyanakkor az arab országokban sem mindenki muszlim, a lakosság körülbelül 15-20 százaléka más vallású, főleg kopt keresztény.

Meglátása szerint egyfelől jogos ugyan, hogy a párizsi terrorcselekmények következményeként most ismét fellángolt a vita az európai bevándorláspolitikáról, de azért az ezzel kapcsolatos reagálások túlzottak. Úgy fogalmazott: tény, hogy az eddig alkalmazott módszerek felülvizsgálatra szorulnak, de nem megtiltani kellene a bevándorlást, hanem megfelelőképpen szabályozni, kezelni. Arra hívta fel a figyelmet: az elkövetők sem bevándorlók voltak, hanem Franciaországban született francia állampolgárok. A médiában nyilvánosságra került, hogy az apjuk algír bevándorló volt, de ha ebből indulunk ki, akkor azt se szabad figyelmen kívül hagyjuk, hogy a volt államfőnek, vagyis Sarkozynek az édesapja magyar bevándorló volt, és még számos példát lehetne említeni, akár a sport területéről, de máshonnan is. Vagy például az ő fia is Budapesten tanul a Műszaki Egyetemen magyar- román kettős állampolgárként mint bárki más, aki szintén ott folytatja tanulmányait Váradról, s senkit se érdekel, hogy az apja- mármint ő- annak idején Szudánból költözött Nagyváradra.

Ne keverjük tehát össze a dolgokat, hanem inkább gondolkozzunk ésszerűen- javasolta. A szörnyű cselekményeket elkövető terroristák nem algír bevándorlók voltak, hanem Franciaországban születtek s nőttek fel, és Párizsban éltek, talán soha életünkben nem is látták Algírt. Nem azért bűnösök tehát, mert bevándorlók, a kettő közt nincs semmilyen összefüggés. Hozzátette: ugyanakkor ha az érem másik oldalát nézzük, a földön heverő rendőr, akit lelőtt az egyik terrorista, tunéziai származású bevándorló volt, az a hős fiatalember pedig, aki a kóser üzletben a hűtőkamrás akciójával tulajdonképpen emberéleteteket mentett, muszlim, és Maliból érkezett Franciaországba. „A felsorolt példák is azt támasztják alá, hogy nem minden bevándorló terrorista, vagy káoszt generáló faktor.”- hangsúlyozta.

Szólásszabadság

Dr. Osman Mohamed azt is felidézte, hogy hasonló karikatúrák jelentek már meg korábban Dániában, Hollandiában és Németországban is, és filmek is voltak. Megítélésében nem arról van szó tehát, hogy most hirtelen egy nagy, meglepetésszerű csapás érte volna a muszlimokat, viszont a gyilkosok bosszújának kiváltó oka lehetett, hogy úgy tűnt, mintha a francia lap szerkesztősége ragaszkodott volna ahhoz, hogy folyamatosan meggyalázza és megalázza a prófétájukat. Mintha azzal büszkélkedett volna, hogy zaklatja az ottani muszlimokat ahelyett, hogy egy kicsit visszafogta volna magát.

Ha párhuzamba állítjuk a keresztény és az iszlám vallásokat nyilvánvaló, hogy a muzulmánok nem úgy tekintenek Krisztusra, mint a Megváltójukra. Mivel azonban egy másik vallás prófétájának tartják, aki a saját meggyőződése szerinti jó irányba terelte népét, ugyanúgy a hitük szerint sértő, ha ábrázolják őt. Ezért van az, hogy az arab országokban nem vetítenek Jézusról szóló filmeket, például. „Hitem szerint én tisztelnem kell annyira Krisztust is, mint prófétát, hogy nem képben vagy filmben szeretném megnézni az ő arcát és testét, hanem az életrajzát, gondolatait, tetteit és szenvedéseit az életrajza tanulmányozásával ismerem meg”- mondta. Hozzátette: többek közt erről is szó esett azon a párbeszédkonferencián, melyet Budapesten szerveztek abban a félévben, amikor Magyarország töltötte be az EU soros elnökségét, és melyre a három monoteista világvallás képviselőit hívták meg. „Hiába vannak ugyanis vitáink, mindannyian ugyanabban a teremtő Istenben hiszünk. Tisztelnünk kell a másiknak a szertartásait, elveit, és ne mi ítélkezzünk, hanem bízzuk ezt a Jóistenre”- nyomatékosította.

Iszlámofóbia

Az orvos arról is beszélt: míg nálunk természetes, hogy egy nő saját döntésére vagy bízva, hogy félmeztelenül napozik, vagy kendőt visel, Franciaországban az iszlámofóbia hulláma az utóbbi időben olyan méreteket öltött, hogy még a kendőviselet jogát is megkérdőjelezik. Az utóbbi napokban körülbelül ötven mecsetet támadtak meg csak Franciaországban, lassan tehát akarva-akaratlan egy ördögi körbe lépünk, és félő, hogy a bosszúállásoknak soha sem lesz vége. A párbeszédre, egyetértésre, békére épülő társadalmat egy feszült, konfliktusoktól terhelt életforma váltja fel.

Elítéli a muszlim közösség

Dr. Osman Mohamed arra hívta fel a figyelmet: a bukaresti Iszlám Kulturális Központ és a Romániai Iszlám Kulturális Liga is elítélte a történteket, és együttérzésüket fejezik ki a gyászolóknak, az egész francia népnek.

Közleményükben úgy fogalmaznak: az akciónak sem köze az iszlám tanításaihoz, és a legkeményebben el kell ítélje a világon létező valamennyi szervezet, alapítvány és civilizált társadalom. Mohamed prófétát is számtalanszor megsértették Mekka lakói, de sohasem válaszolt erőszakkal, hanem higgadt és nyugodt volt, jó szavakat használt, és ezt tekintik modellnek ők is.

Az orvos ezt azzal egészítette ki: a dolgokat mindig higgadt kell kezelni, és párbeszédre kell törekedni. Arra emlékeztetett ugyanakkor: nem is olyan rég, 2011-ben Norvégiában is történt hasonló borzalom, amikor egy Anders Brejvik nevű bolond egy merényletsorozatban 69 embert ölt meg, többségében húsz év alatti fiatalt. Bár sokan már elfeledkeztek erről, nem csak a mostani párizsi terrorcselekmények, hanem ez is azt támasztja alá, mennyire nagy szükség van a párbeszédre.

Ciucur Losonczi Antonius