Széphistóriák

Erdélyi magyar könyvkiadásunk 2014-ben is bizonyította, tisztában van azzal, milyen témák érdekelhetik a nagyérdemű olvasóközönséget.

Ennek is köszönhető, hogy megjelent, több évtizedes hallgatás után, magyarul és románul Markovits Rodion „Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák” című könyve, melyet a 2014-es Helikoni esték keretében mutattak be. Kolozsváron, Markovits Rodion születésének 130. évfordulóján emlékműsort tartottak a Helikon- Kemény János Alapítvány, a Minerva Művelődési Egyesület és a Kriterion Közművelődési Alapítvány szervezésében.

A házigazda szerepét H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója töltötte be. Amint felvezető beszédében elmondta, az elmúlt 10 évben a Kriterion Könyvkiadó Markovits Rodionnak három könyvét is kiadta.

Markovits Rodion munkásságának egy-egy vonatkozását mutatta be Filep Tamás Gusztáv, Schiller Erzsébet irodalom történészek és Dénes Gabriella. Filep Tamás Gusztáv elmondta, hogy a ’70-es években világsikert befutó alkotások közül megemlíthető Kuncz Aladár: Fekete kolostor, Szilágyi András: Új pásztor, valamint Markovits Rodion Szibériai garnizon című könyve. A Szibériai garnizon című alkotást a szerző „ kollektív riportregénynek” nevezte. A könyvet eddig 14 nyelvre fordították le. A szerző Hatvany Lajos báróhoz fordult a könyvnek a kiadásáért. A Szibériai garnizon az első hadifogoly- regény, amely sajnos rövid időn belül kiesett a köztudatból.

Az Aranyvonat című könyv (1929) története 1919-ben kezdődik. Markovits a szibériai I. Nemzetközi Brigád egyik tagjaként, a cári nemzeti bank aranykészletét szállító szerelvénynek, az úgynevezett „aranyvonatnak”, egyik kísérője.

H. Szabó Gyula szerint Markovits a túlélési kényszert írta meg. A hazatérő foglyokra bízták az iszonyatosan nagy vagyont. Fura kalandokon mentek keresztül. Lényegében a túlélés és a hazatérés gondolata foglalkoztatta ezt a kis közösséget.

Dénes Gabriella az 1933-ban írt Sárga farsang című könyvet mutatta be. Mi történik a faluban? A férfiakat elviszik a háborúba. Otthon maradnak a testi sérültek, akik hatalomra kerülnek. Milyen változások zajlanak le a faluban? Az olvasó nemcsak azt érzékeli, milyen a háború, hanem azt is milyen az élet a faluban, mikor felrúgják a rendet. Lelkileg sérült katonák hazatérésére is reflektál a szerző. Bemutatja, hogyan fogadja őket a közösség. Lényegében a háború másik arculatát mutatja be, azt, hogy milyen az élet a hátországban.

Markovits Rodion novellafűzére

Markovits Rodion nem csak háborús regényeket írt. Az 1939-ben kiadott Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák-című novellaciklusában a kisgércei zsidó közösség történetét tárja fel. A könyvet Schiller Erzsébet mutatta be.

Schiller Erzsébet elmondta, valójában Markovits nem kereste fel a falut, hanem emlékei alapján írta meg a történeteket. Egy letűnt kultúrára való emlékezés. Egyetlen olyan könyv, amelyben hosszan beszél saját zsidó származásáról. „Ír a kisgércei zsidó közösségről, ahol felnőtt, a szülői házról, amely- zsinagóga és rabbi híján- imaházul is szolgált, édesapjáról, aki kimondva- kimondatlanul a kisgércei zsidók vallási, lelki, szellemi és gazdasági vezetője volt.” Írásaiban feltárult az az életforma, melyben ennek a közösségnek élnie kellett.

A Kriterion Könyvkiadó gondozásában jelent meg két nyelven (magyarul, románul) a kötet. A rendkívül tetszetősen kivitelezett könyv borítótervét Marc Chagall képének felhasználásával Matei László tervezte, szuggesztíven adva vissza a megjelent novellák lényegét. A román nyelven megjelent fordítás Felician Pop munkája. A kötet egy szélesebb olvasóközönséget igyekszik megszólítani.

Markovits Rodion 1884-ben született Kisgércén (akkor Ugocsa vármegye, ma Szatmár megye egyik települése). A szatmári Református Főgimnáziumban érettségizett. Budapesten jogi doktorátust szerzett.

Az író visszatér gyermekkorához, ugyanakkor a kis zsidó közösség életét, mindennapjait, szokásait, magatartását érzékelteti. Amint írja: „Avasi zsidókról szólanak e históriák. Avasi zsidókról, kik mi is voltunk, a mi családunk is”.

A könyv 1939-ben Temesváron jelent meg. Hitelbe nyomtatták, Markovits a példányokat egyesével eladva szedte össze rá a pénzt.

Kisgérce román falu, ahol a kis zsidóközösség élt. Beszél a közösség hangulatáról, régi legendákról, szokásokról. Emlékezetesnek tartja a szilvaszezont, mely sajátos színt jelentett a családoknak. A meggazdagodás reménységét varázsolta elő. Felvillant a vállalkozás reménysége.

Az őszi ünnepek- őszi izgalmak-című novellájában a szilvaszezonról szólva, érzékelteti, milyen változást eredményez rövid időre a közösség életében. „Av hó kilencedike után levetik az emberek - persze a zsidó emberek- a hátikast, elszámolnak a maradék ronggyal, felviszik a padlásra a porcelántányérokat, a maradék fejtőt, a színes gyöngyöket... Odateszik a holmi tetéjére a fütyülőt is, és aztán, ha lejönnek a padlásról, egyszerre kiegyenesednek, büszkén és rátartian indulnak el a gyalogösvényen, kihúzzák magukat, s alázatos, megroggyant házalókból egyszerre fennhéjázó kereskedők lesznek. Ugyanis közeledik a szilva...A szilva: szerencsejáték és a boldogság útja, és nyitva van minden rongyos előtt.”

De megismerhető a sajátos mentalitás is.

Az Éjféli találkozás című novellájában érdekes találkozóról ír. Berlinben van, éjjel 12 órakor az Erdei családnál találkozhat Oszip Dimovval „Éjfélkor hatalmas kiáltozás hangzott fel a harmadik emeletre Erdeiek, von Erdeiek lakása felé.” Oszip Dimov kiabál, hogy dobják le a kapukulcsot, mert nem akar kapupénzt fizetni. Markovits a találkozás alkalmával megkérdezte „miért ilyen zsugori, mikor száz márkát kap egy cikkért az Ullsteinnál.” A beszélgetés során Oszip Dimov így érvelt: „Nem érted, édes fiam, hogy nem a márkát féltem, a tíz és száz márkát. A pfennigért reszketek, a napi falat kenyérért aggódom... Attól remegek, hogy megint futni kell... Nem a palotát sajnálom, nem a selyemfüggönyt féltem, amiatt rettenek fel éjszaka, hogy nem kell-e megint vennem a vándorbotot...”

Szerintem a könyvet érdemes elolvasni, betekintve egy nagyon érdekes filozófiába, mely több évezredes múltjával, ma is felkelti az olvasó érdeklődését.

Csomafáy Ferenc