Médiajogi kalauz

Nagykárolyban a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének legújabb kiadványát, dr. Vallasek Magdolna Médiajogi kalauz című könyvét mutatták be az Egyesület őszi rendezvényén, a szerző jelenlétében.

A 228 oldalas hiánypótló könyv, a médiában dolgozók számára értékes jogi útmutatást jelent. Fekete-fehér borítóterv Benkő J. Zoltán elegáns munkája. Vallasek Magdolna szerzői joggal foglalkozó szakember, a Babeş- Bolyai Tudományegyetemen és az Sapientia EMTE jogi szakán oktatja ezt a tantárgyat.

Gyakorlati tapasztalatokból indult ki, melyek az évek során felmerültek. Az újságíró, a fotóriporter előtt többször felmerül a fényképezés, filmezés kérdésének jogi vonatkozása. Például a fotóriporter egy utca részt akar fényképezni, közben több járókelő is lencsevégre kerül. Egyik közülük észreveszi, s közli, nem szeretné, hogy megjelenjen a képen. Közölhető-e a kép, amely cikkhez kapcsolódik? A rádióriporter megszólaltat egy gyermekhangot, azonban nem kérte a szülő engedélyét. Mi a teendő? Kérdés tehát, mikor szabad vagy nem szabad fényképezni?

Mindennapi életünket törvények szabályozzák, melyek kötelezettségek betartását is jelentik.

A szerző a Jog és média című fejezetben kiemeli a média társadalom formáló szerepének jelentőségét. „Éppen ezért a média működését meghatározó jogszabályoknak, illetve azok helyes alkalmazásának is egyre nagyobb a jelentősége. S bár mindez általánosságban természetesen a magát a médiafogyasztót is érinti, a jogismeret és helyes alkalmazás a médiában dolgozóknak, az újságíróknak az elsődleges szakmai felelőssége.”

Dr. Vallasek Magdolna elmondta, hogy a könyv megírása kompromisszum eredménye. Rengeteg kérdés van, ami a könyvből kimaradt. A válogatás szubjektív. Rácz Évával, a MÚRE elnökével egyeztetve, amit a legfontosabbnak tartottak, azokat közölték a kötetben. Kritikus kérdésekre keresték a választ.

A könyv tartalmazza Vallasek Magdolna médiajoggal kapcsolatos szaktanulmányát, másrészt a 155 oldalas Függelékben a médiára vonatkozó egyes törvény szövegrészek fordítását.

Rácz Éva, a MURE elnöke kifejtette, hogy lemondással járt a kiadvány szerkesztése. „Le kellett mondanunk néhány jog- szabály teljes szövegének felhasználásáról, másoknak pedig célratörően rövidített szövegét adtuk végül a fordítók kezébe.”

A kiadvány főbb fejezetei: A média működésének alkotmányos alapja. Az audiovizuális tartalom szabályozása. Az emberi méltóság és saját imidzshez (énképhez) való jog védelme és közérdekű információ összefüggései. Amint Vallasek írja: „Az énképhez való jog, egyébként az európai normáknak megfelelő, tág értelmezését vezeti be a Ptk. szabályozása, amikor a külső megjelenítés mellett a hang védelméről is rendelkezik. Az érintett személy beleegyezése nélkül tilos egy személy külső fizikai megjelenésének és / vagy hangjának rögzítése, és egy ilyen felvétel használata.” De kiemeli:” ... az énképhez való jog nem akadályozhatja meg az igazság kiderítését a közérdekű problémák esetében.”

Egy másik fejezet „Alapvető szabályok a kiskorúak védelme érdekében az audiovizuális műsorszolgáltatásban” címmel többek között felsorol néhány a média számára kötelező előírást: „Tilos bármilyen adat közlése, amely 14 évnél fiatalabb személy azonosítását lehetővé tenné, ha az szexuális bűncselekmény áldozatává vált, bűncselekmény tanúja vagy bűncselekmény elkövetésével vádolják.” A kiskorúak védelmére vonatkoznak a korhatáros besorolás szabályai és egyéb rendelkezések, melyek a kiskorúaknak különböző műsorokban való szereplésére, kiskorú személy méltóságának védelmére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A szerzői jog- című fejezetben kiemeli, hogy „két alapvető kérdés szorul tisztázásra: ki a szerző és mi az, amit véd a szerzői jog.” Elemzi a szerzői jogviszony tartalmát, a vagyoni jellegű szerzői jogokat és azok átruházását, a szerzői jogra vonatkozó kivételeket.

A Függelékben magyar fordításban jelenik meg a 8. számú Törvény a szerzői jogokról és a hozzá kapcsolódó további jogokról”, valamint „Az Országos Audiovizuális Tanács 220-as számú döntése az audiovizuális médiatartalmak szabályozásáról.”

A könyv érdeme az, hogy anyanyelvünkre fordítva közli a törvény szövegét, ezáltal árnyaltabban megismerhető, könnyebben megérthető, eligazítván az embert a médiajog világában. A fordítás dr. Sárosi- Márdirosz Krisztina, Sapientia EMTE egyetemi adjunktusának munkája.

Dr. Vallasek Magdolna felhívja a figyelmet:”... Románia Európai Unióhoz valócsatlakozása következtében a média szabályozását már nem csupán a belső jog az- az a román jogszabályok, illetve a nemzetközi egyezmények határozzák, meg, hanem a közösségi jog szabályait is megfelelő módon kell alkalmazni.” A médiajog forrásai közé sorolhatóak a különböző újságírói szakmai egyesületek által kidogozott, és elfogadott szakmai illetve etikai kódexek is.

A kiadvány megjelenését támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Minden médiajog iránt érdeklődő számára érdekes és hasznos kiadás, a médiajogi törvények ismerete megkönnyíti a munkáját.

Csomafáy Ferenc