A templom Istennek zsámolya

Nagyvárad- Csütörtök este ünnepi szentmisét tartottak a váradi premontrei préposti széktemplomban, a felszentelés évfordulójára emlékezve. A misét bemutatta, illetve prédikált Fejes Anzelm apát.

Bevezetőjében Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát arra hívta fel a figyelmet: több mint 80 évvel ezelőtt szentelte fel a templomot Fiedler István akkori szatmár-váradi püspök. A templomszentelések jellemző szertartása, hogy a tizenkét apostol emléke előtt tisztelegve- akiknek a tanításai képezik az élő egyház alapját- a püspök megkeni tizenkét helyen a templom belső falát, illetve esetleg egy-egy keresztet is rajzol. Ezért tömjénezte meg ő is néhány perccel korábban ezeket a helyeket, magyarázta. Hozzátette ugyanakkor: sokszor koszorú övezi ezeket a kereszteket, vagy gyertyatartókat lehet látni. A konszekrált templomnak ugyanis rangja és kiváltsága van, hiszen vannak olyanok is, melyek csak meg vannak áldva annak jeleként, hogy istentiszteleti ténykedés zajlik ott. A felszentelés emellett búcsút is engedélyez, a bűnöktől és a rosszaságtól, a hívek lelki megújulásának előmozdítása érdekében.

Élő egyház

Az evangéliumi részlet Szent János könyvéből szólt. Elmélkedésében a főtisztelendő kiemelte: a régi pogány szentélyeket is magaslatokra építették, a hegyek tetejére, mert emberi mivoltukból fakadóan az őseink úgy érezték, hogy így közelebb kerülnek az istenségükhöz. A zsidóknál is az első jeruzsálemi templomra úgy tekintettek, mint "Isten lábának zsámolyára és trónjára". A vallásos emberek úgy gondolták, hogy amikor belépnek erre a helyre, Isten jelenlétével találkoznak, hiszen ott van a széke, ahova le kell ülnie. A kereszténység aztán ezt a látomás átvette, és tovább gazdagította hitével. Isten a világosság és a fény jelképe lett, a templom ajtaja pedig kelet felé nézett.

Ahogy évszázadokon keresztül álltak a templomok, mert erős alapra épültek, úgy az élő egyháznak is van kötőanyaga, a Szentlélek jelenléte és a krisztusi szeretet kapcsol össze bennünket, nyomatékosította az apát. Úgy fogalmazott: az igazi, élő kövekhez hasonlítható keresztények olyan aktív személyek kell legyenek, akik legyőzik és megszüntetik magukban az önzést, és kitárulkoznak mások felé az igazság objektív érzetével, nem feledkezve meg arról, hogy emberré válni csak közösségben lehet, a templom pedig az imádság házát kell jelentse számukra, mely által épülni tudnak.

Ciucur Losonczi Antonius