Főzőkanál körül összecsengő duó

Mai közéletünknek velejárója a nyilvánosság előtti szereplés, amely lehetővé teszi azt, hogy a szórakoztató ipar keretében bizonyos egyéniségek közvetlenül szóljanak a hallgatósághoz.

A Kolozsvári Magyar Napok erre rendkívül jó alkalmat szolgáltatnak. Jó magam megcsodálhattam Mircea Dinescu és Márkus-Barbarossa János főzéssel egybekötött rendkívül érdekes, szellemes beszélgetését.

Mindkét személyiség a szívemhez közel áll, mind kettővel valamikor külön-külön készítettem interjút, érdeklődéssel követtem a műsorukat, mely „Játékos irodalom, játékos főzés” címen szerepelt a programban.

A hangulatos beszélgetés a konyhaművészet sajátosságairól, a politikusok fogyasztói szokásairól, illetve a jelenlegi társadalmi élet néhány aspektusára koncentrált.

A főzés- művészet

Mircea Dinescu megtisztelte jelenlétével az 5. Kolozsvári Magyar Napokat- mondta Márkus- Barbarossa. A költő főzni fog, Barbarossa a konyhasegéd szerepét tölti be. Főzőcskézés közben beszélgetnek. Az előttük álló asztalon birkacomb, kettévágott narancsok, hagyma „hegy”, különbőz paprikák láthatók. A birkatokányt üstben főzték. Közben megállás nélkül beszélgettek. Kiderült Mircea Dinescu nemcsak költő, vállalkozó, hanem szatirikus politikai lapok kiadója is.

Márkus- Barbarossa János költő, hangszerkészítő, régiség- kereskedő és zenész. Arról faggatta Dinescut, miért szeret főzni? Dinescu szerint a főzés egyfajta terápiát jelent. A negatív érzelmeket levezeti hagymavágás közben. A főzést művészetnek tekinti, melyhez fantázia szükséges. A főzés a nép kultúráját, identitását fejezi ki. A román konyha jellegzeteseiről szólva, mondja, érződik a balkáni hatás. Annak idején, amikor a törökök ezekre a tájakra látogattak, akkor keleti ételeket fogyasztottak. Időközben a történelem folyamán változás történt a fogyasztói szokásokban.

1848 után a fiatal bojárok párizsi és bécsi látogatásaik során nemcsak a divatos öltözékekkel, hanem a finom ételekkel is megismerkedtek. Érdekes megjegyzést tett a szokásokra: Nálunk a nők főznek, azonban a vendéglők szakácsai férfiak. A törökök szokása az, hogy a nők főzzenek. Szerinte a civilizált országokban a férfi szakácsok főznek.

Fogyasztói szokások

Példákkal szemlélteti, milyen a hazai fogyasztói szokás. 1995-ben Ion Iliescu államelnök a Cotroceni-i palotába látogató gyermekekkel találkozott. Megvendégelték őket húsgombóc levessel és fasírttal. Emil Constantinescu vendégül látta őt, miután a Herder díjat kapott. Sült és szalmakrumpli volt a menü. Amikor Traian Băsescu Olaszországban volt, Andrei Pleşu kísérte. Berlusconi egy sajtos különlegességből álló tálat kínált fel. Traian Băsescu egy adott pillanatban szólt Pleşunak, hogy a tálat tegye arrébb, a szag miatt.

A 1989-es események után a hajdani kantinfelelősök vendéglőt nyitottak, magánosítási lehetőségre hivatkozva. Azonban az ételkínálat továbbra is a kantinra jellemző menükből állt.

Az első román nyelvű szakácskönyvet az első román miniszterelnök, Mihail Kogălniceanu és Costache Negruzzi író írták. Kezdetben a könyv szerzői csak a nevük kezdőbetűit tüntették fel. Mikor látták, mennyire sikeres a könyv, a következő kiadásban már kiírták a teljes nevüket is.

A román konyha megújítása

1900-as években, a világban létező különböző fűszereket lehetett találni az országban. Mircea Dinescu meg akarja újítani a román konyhát. Amint mondta, a kommunista uralom alatt fűszerként babérlevelet és bors-t használtak. Ő maga a Metro-ból vásárol olajat és sót. A többi terméket saját farmján állítja elő, vagy az őstermelőktől szerzi be. Az ételhez jó minőségű bort kell használni.

Szociális kérdések is előkerültek. Érdekes jelenséget figyelt meg. A bevásárlóközpontokba nyáron a sok nyugdíjas a hőség miatt megy be, képesek órákat bolyongani, de vásárolni egyikük se vásárol. Majd hazamennek.

Szerinte társadalmunkat nem fogyasztói társadalomnak, hanem „ön-megtartoztató” társadalomnak kellene nevezni. Azért, mert ez a társadalom lenézi a nyugdíjasokat és az értelmiségit. Az embereknek az a benyomásuk, hogy lehallgatják a telefon-beszélgetéseiket. Szerinte Marx Károly bármennyire is értelmes volt, nem hitte volna, hogy a kommunizmus után a kapitalizmus jön, melyet a volt pártaktivisták és szekusok irányítanak.

Dinescu-féle recept

Birkatokányt készített, melybe kevés disznóhúst is kevert. Az ételhez felaprított hagymát, fokhagymát, különböző paprikát használt, melyeket olajban megüvegesített, majd bele kavarta a húst. Jó minőségű borral, narancslével és apróra vágott sóskával fűszerezett.

A rendezvény idején Dinescu verseket olvasott Barbarossa, illetve Dinescu saját verseiből idézett. Dinescu verseit többek között Márkus- Barbarossa fordította magyarra. Néhány Dinescu verset mindkét nyelven felolvasott.

A hangulatot emelte az, hogy a zenészek kalotaszegi népzenével szórakoztatták a közönséget.

A két művész a hallgatóságát saját főztjükkel kínálta meg. A siker nem maradt el.

Csomafáy Ferenc