Búcsú Rácz Maritól

Kedden délután a nagyváradi színház előcsarnokában ravatalozták fel a múlt csütörtökön elhunyt Rácz Mari színésznő hamvait. A szomorú, de méltóságteljes eseményen a színésznő családja, barátai, rokonai, pályatársai és tisztelői rótták le tiszteletüket a nagyváradi Szigligeti Színtársulat volt tagja előtt.

A Szigligeti Színház színtársulatának tagjai kettesével álltak őrt a ravatal két oldalán és mintegy tízpercenként váltották egymást. A sorra érkező megemlékezők részvétüket nyilvánították a családtagoknak, sokan közülük egy szál virágot helyeztek el a ravatalra a Rácz Marit ábrázoló fénykép és a színésznő földi maradványait tartalmazó urna elé. A mintegy egy órás csendes emlékezés és búcsúzás végén Szotyori József színművész olvasta fel a pályatárs, Kiss Törék Ildikó által megfogalmazott gondolatokat. „A karakter-formálás volt az erőssége, szerette a különböző figurákat egymástól jól megkülönböztetett módon megjeleníteni, egyéni ízt és színt adva a színpadi alakoknak, s ezáltal hús-vér emberré varázsolni őket. A ’90-es években sok lehetősége volt karakterszínészként kisebb vagy nagyobb szerepben megcsillogtatni tehetségét. Hiszen a karakterszínész ritkán játszik címszerepet, hősöket; számára az adott darab sokszínűségének, mint feladatnak a megvalósítása hárul. (...) Sajátos, fanyar humora, kissé rekedtes hangja, érdekes alkata sok-sok szerepet töltött meg élettel a nagyváradi színpadon. (…) Kedves, szeretett Rácz Mari, ki most az égi mezőkön keresed az eltávozott kollégáidat, akik bizony számosan vannak már az örök társulatnál, pillants le néha szeretett városodra, hajdani színésztársaidra s a nehéz percekben bíztass bennünket. Testi mivoltodban búcsúztál el csupán tőlünk. Mi, akik hiszünk a keresztényi örök élet igazságában, hisszük, hogy lelked, szellemed tovább él, s valahányszor emlékezünk Reád, te majd odaátról egy csöppnyi békét küldesz az itt-maradottaknak” - hangzott el.

Pap István