Veszélyben a püspökfürdői termáltó

Csak a termálvízfogyasztás racionalizálásával és a palagázkitermelés megtiltásával menthető meg a püspökfürdői termáltó, és annak élővilága.

A püspökfürdői termáltavat gondozó Körösvidéki Múzeum februárban elküldte a Környezetvédelmi Minisztériumot éves jelentését a termáltó állapotáról, melyben arra figyelmeztetik a tárcát, hogy a termálvíz túlzott kiaknázása végveszélybe sodorta a termáltavat, több őshonos élőlény egyetlen természetes élőhelyét. A jelentésben megfogalmazták azt, hogy a legnagyobb veszélyt a tavat tápláló források elapadása jelenti. Bár a tó törvényi védelem alatt áll, a környéken gombamód elszaporodó hotelek, motelek, panziók, és egyéb vendéglátóipari egységek nagy mennyiségben fogyasztanak termálvizet, emiatt a tavat folyamatosan a kiszáradás veszélye fenyegeti.

Egy kis történelem

A termáltó legújabb kori kálváriája 2010 telén kezdődött, amikor a nagyarányú termélvíz felhasználás rendkívüli módon leapasztotta a tavat tápláló négy forrás vízhozamát. 2011-ben ugyanezen okból elapadtak a források, a termáltó kis tócsává változott, vízhőmérséklete húsz Celsius fok alá süllyedt, sőt, 2012. február 8-án be is fagyott. 2013 telén szintén lecsökkent a tó vizének a hőmérséklete, de az enyhe tél miatt szerencsére nem fagyott be. A múzeum munkatársai mindannyiszor figyelmeztették a hatóságokat arra, hogy az irracionális termálvízfogyasztás tönkreteszi a tavat, ugyanakkor egy másik forrásból csövön keresztül juttattak termálvizet a tóba.

Jelentés

A múzeum idei évi jelentésben szerepel, hogy az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) továbbra is kiad termálvíz kiaknázási koncessziókat, ugyanakkor az ANRM, a szentmártoni polgármesteri hivatal, a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség (APM) és a Körösök Vízügyi Igazgatóságának képviselői továbbra is jóváhagyják az újabb fúrásokat is, noha a már meglévő kutak is teljesen kiapasztják a forrásokat. A múzeum munkatársai kifogást emeltek Szentmárton Általános Fejlesztési terve ellen is, mely nem veszi figyelembe azt, hogy az ingatlanfejlesztések negatív módon érintik a természetvédelmi területet. Nehezményezik, hogy az APM megkérdőjelezhető szakmai minőségű tanulmányok alapján hagyott jóvá egy sor kútfúrást. További probléma az illegális hulladéklerakodás a közelben. Ebben a vonatkozásban a jelentés nevesíti a Turism Felix vállalatot, amely 2012-ben bontásból származó törmeléket szórt le a püspökfürdői természetvédelmi terület közvetlen közelében. Ezt követően a környezetvédelmi hatóság fel is szólította a vállalatot, hogy 2012 végéig állítsa helyre az eredeti állapotot. További probléma az illegális növényszedés és horgászat a természetvédelmi területen, valamint az, hogy az emberek megunt, de az ottani mikroökoszisztémától idegen fajú díszállataikat dobják a tóba. Ezt követően a jelentés ismerteti a múzeum által végzett, a tavat óvó intézkedéseket. A dokumentumban megemlítik azt is, hogy tavaly májusban Szentmártonba látogatott az akkori környezetvédelmi miniszter Maria Grapini, aki meglátogatta a termáltavat is, és akinek a múzeum szakemberei felhívták a figyelmét arra, hogy nem lehet több termálvizet kiaknázni annál, mint amennyit a természet megenged. A szaktanulmányok szerint 300 liter/másodperc a maximális felhasználható termálvízmennyiség ott, viszont ezt a határt meghaladja a fogyasztás, ami veszélyezteti a természetvédelmi területet. Elmondták a miniszternek azt is, hogy a palagázkitermelés is visszafordíthatatlanul tönkretenné a természetvédelmi övezetet.

Pap István