„Nem érzik, hogy a tudás hatalom”

A FSLI országos elnöke a tanügyi reform hiányával hozta összefüggésbe a próbaérettségin elért gyenge eredményeket. Két váradi iskolaigazgató véleményét kérdeztük meg minderről.

Az érettségi szimulálás katasztrofális eredményei azt bizonyítják, hogy az oktatás színvonala csökken és hogy az értékelés módozatát meg kellene változtatni, nyilatkozta a napokban Simion Hancescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezeti Szövetség (FSLI) országos elnöke. Valós tanügyi reform nem történt, a diákok továbbra sem motiváltak, a tanárok kötelezettségei szaporodnak, mind e közben látványos eredményeket várnak el tőlük, tette hozzá Hancescu, aki szerint az eredmények egyre gyengébbek lesznek, ha a tanterv nem változik olyan irányba, hogy a munkaerőpiac tényleges elvárásaival összhangban készítse fel a diákokat.

Tényleges változás

A szakszervezeti vezető kihangsúlyozta továbbá: a jelenlegi hatalom nem tett semmit a tanügyi törvény jobbítása érdekében, a szimulálásnak pedig semmi tétje nincs, hiszen a jegyek nem kerülnek a naplóba, ezenkívül a tanároknak egy csomó plusz munkát jelent, melyért „egy banit sem kapnak”.

Mindezzel kapcsolatban Tóth Márta, az Ady Endre iskola igazgatója kérdésünkre kifejtette: valóban jó volna, ha a hazai tanügyi rendszer nem csak külsőségeiben venné át a nyugati oktatás egyes jellemzőit, ténylegesen szükség lenne az elvárások és a követelmények megváltoztatására, a nyugat-európai oktatási rendszer sajátosságainak figyelembe vételével a maga teljességében kellene megváltoztatni a hazai oktatást.

Nem tanulnak

Viszont – tette hozzá – egy próbavizsga kapcsán a dolgoknak nem ezt a részét kellene kihangsúlyozni, hiszen a próbaérettségi azt kérte számon, hogy mi az, amit a diákok megtanultak. A gyenge eredmények pedig arra mutatnak rá, hogy a diákok nem tanulnak eleget. Vannak, akik egyáltalán nem tanulnak, csak lavíroznak, ügyeskednek, meglovagolják a kreativitás és a pillanatnyi értékelés adta lehetőségeket. A nemzetközi felméréseken rendszerint azért nem érnek el jó eredményeket, mert mást tanítanak nekik és mást kérnek számon, erre a felmérésre viszont nem ez vonatkozik. Itt a sikertelenség oka az alulmotiváltság: a gyerek nem érzi azt, hogy ha rendszeresen tanul, akkor jobb lesz, értékesebb lesz, hogy a tudás hatalmat és értéket jelent. Az oktatási rendszer, a módszer, a technika megváltozhat, de a nyitott és érdeklődő diák, aki hajlandó önállóan dolgozni, aki betartja a tanár irányítását, továbbra is a tanítási folyamat nélkülözhetetlen feltétele lesz. Ilyen értelemben pedig hiba a sikertelenség teljes felelősségét a pedagógusra irányítani, mondta az igazgató.

Kilátástalanság

Hochhauser Enikő, a Mihai Eminescu főgimnázium aligazgatója ugyancsak azon a véleményen van, hogy a tantervet változtatni kell, de ez nem feltétlenül helyezhető kapcsolatba az érettségi szimuláláson elért eredményekkel. Igaz, van egy túlterhelés, a túl sok információ ellenállást szül a diákokban, de mindent összevetve nem csak memorizálásról van szó. A diákok nem tanulnak eleget, pedig ahhoz, hogy eredményeket érjenek el, napi többórás tanulásra van szükség. Gondolkodni, szintetizálni kell, mindez nem csak a memóriát veszi igénybe – ezt pedig sok diák elhanyagolja. A társadalmi kilátástalanság is hozzájárul ehhez, a fiatalok nem tudják, milyen szakmát válasszanak…

Kommunikáció

Viszont tény, hogy kevesebb anyagra lenne szükség, a matematikát líceumban már egyetemi szinten tanulják a diákok, ami fölösleges, és románból sem ártana a szövegek aktualizálása. Egy másik aspektus az, hogy a magyar osztályokban a román nyelv oktatásában inkább a kommunikációra kellene helyezni a hangsúlyt, nem a memorizálásra. Úgy tűnik, a tanároknak könnyebb bemagoltatni egy szöveget és utána azt számon kérni – tette hozzá a tanintézet aligazgatója.

Neumann Andrea