Megújulást ígér az Ady-múzeum új igazgatója

Új vezetője van a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumnak Imre Zoltán személyében, aki január 1-jétől vette át a múzeum irányítását. Vele beszélgettünk közeli és távlati terveiről, a múzeum jövőjéről.

– Mikor és miért történt vezetőváltás az Ady Endre Múzeum élén?

– Január 1-jétől vagyok a váradi Ady-múzeum megbízott vezetője. Elődöm, a nagy tudású Ady-szakértő Tóth János elérte a nyugdíjkorhatárt és nyugdíjba ment.

– Mutatkozzon be olvasóink számára.

– Képzőművészeti egyetemet végeztem, s jelenleg dr. Hoppál Mihály vezetése alatt a Debreceni Bölcsészettudományi Doktori iskola növendéke vagyok Néprajz és kulturális antropológia szakon. Nagyon sok képzőművészeti kiállításon vettem részt kiállítóként, illetve kurátorként, emellett 2006 óta vallástudományi előadások szervezője vagyok. 2007-ben a Belga Phoenix galéria negyven nemzetközi képzőművész közül engem választottak ki az év képzőművészének. Rendszeres vendége vagyok több budapesti galériának. Következő kiállításom április 5-én lesz Budapesten, ahol a doktori kutatásaim alatt végzett művészfotóimat fogom bemutatni. Decemberben a Magyar Vallástudományi Társaság tagjává választottak.

– Milyen kép bontakozott ki ön előtt, amikor átvette a múzeumot?

– Én úgy tapasztaltam, hogy legalább tíz éve egyre kevésbé volt benne az intézmény a köztudatban, és kisebb irodalmi eseményeken, könyvbemutatókon kívül nemigen történt itt semmi. Maga a kiállítás is inkább a múlt század 70-es, 80-as éveit tükrözi. Ezért is érzem azt, hogy változásra van szükség, és mind a programfrissítést, mind pedig az imázsváltást a múzeum fő stratégiájának tekintem. Amikor átvettem a múzeumot, minden leltári anyag átment a kezemen. Ez azért fontos, mert mindaz a kiállítási anyag, ami ki van téve a tárolókba, gyéren mutatja be Adyt, és azt, amivel valójában rendelkezünk. Én ezen változtatni szeretnék.

Kiállítássorozat

– Hogyan?

– Összeállítottam egy háromhavonta frissülő kiállítássorozatot, amelynek első négy tematikája már meg is van: az első tárlaton bemutatjuk az Ady családot archív fotók, eredeti dokumentumok segítségével, ugyanis rengeteg hagyatéki anyagunk van. Aztán következik Ady Endre személyének bemutatása szintén fotók és dokumentumok, valamint könyvek, cikkek levelezések segítségével. Ezt követné A Holnaposokat bemutató tárlat, amelyen például kéziratban lévő Dutka Ákos és Juhász Gyula verseket is bemutatunk majd. A negyedik tárlat lesz az Ady és a nők tematika. Mivel az Ady Endre múzeum nem egy önálló múzeum, hanem a Körösvidéki Múzeum egyik alintézménye, ezért Aurel Chiriac igazgató beleegyezésére van szükség ahhoz, hogy bármit létrehozhassak. Ő áttekintette és elfogadta a terveimet, csak arra kért, hogy próbáljak meg egy közös román-magyar irodalmi estet is szervezni, melyben Ady mellett Iosif Vulcanról és Aurel Lazarról is megemlékezzünk. Meg szeretném változtatni a múzeumnak a küllemét és kiállítási rendszerét is. Meg szeretnék szabadulni a jelenleg kiállított pannóktól, és ígéretet kaptam arra, hogy jövőre, amikor a múzeum fennállásának hatvanadik évét ünnepeljük, valószínűleg modernizálni fogjuk a kiállítótér belső szerkezetét. Rengeteg sok eredeti grafikánk, festményünk, metszetünk van, amelyek nem voltak bemutatva, ezért értelmetlennek tartom, hogy muzeális érték nélküli pannókat állítsunk ki. Zilahon is meg fog nyílni egy Ady-múzeum ott, ahol Ady Endre élt és tanult négy éven keresztül, lehet, hogy nekik adjuk át a pannókat.

– Technikai modernizálás is várható?

– Igen. Szeretném interaktívvá tenni a múzeumot, hiszen a verset nem csak olvasunk, hanem szavalunk és hallgatunk is. A múzeum egyik részén kiválasztható lesz, hogy a látogató melyik Ady verset akarja meghallgatni, a másik oldalon pedig Ady korának zenéit lehet majd hallgatni. Szeretnék vetítéseket is lebonyolítani a múzeumban, sőt olyan előadásoknak is teret szentelek, amelyeken Adyról esetleg negatív kép rajzolódik ki. Például Raffay Ernőnek vannak olyan megnyilvánulásai, amelyek inkább negatív emberként mutatják be Adyt. Én úgy gondolom, jó ha van pró és kontra is álláspont is, mert így tudunk egy helyes mérleget biztosítani mindenki számára. Olyan kulturális központot fogunk létre hozni, amely nem csak költészetről szól, hanem a költészethez kapcsolódó egyéb dolgokról is.

– Milyen kapcsolatai vannak az Ady-múzeumnak?

– Amikor idejöttem, azt kértem az elődömtől, hogy adja át nekem is azokat a címeket, amelyekkel tovább kell tartsuk a kapcsolatot, de nem nagyon kaptam semmit. Úgy érzem, hogy az Ady-múzeum egy elszigetelt sziget, ami egy probléma. Én már felvettem a kapcsolatot a debreceni Déry múzeummal, meg szeretnék ismerkedni a Petőfi Irodalmi Múzeumnak a vezetőjével, és szeretnék együttműködni több múzeummal, már csak azért is, mert folyamatosan szeretném cserélni a kiállítást.

– Pályázatok terén hogy állnak?

– Ez a múzeum eddig még nem pályázott. Elődömnek még internetje sem volt itt, márpedig a mai rohanó világban ezzel nagy hátrányba került a múzeum.

– Mekkora költségvetésből gazdálkodik egy évben az Ady Endre Múzeum?

– Most dolgozunk azon, hogy mennyi költségvetése legyen az intézménynek. Most írom össze azt, hogy mire van szükség, és utána meglátjuk, hogy meg tudjuk-e mindazt szerezni. Az idei költségvetés egyébként már elkészült, de abban mi nem szereplünk külön tételként, hiszen a pénzt a a Körösvidéki Múzeum kapja, és rajta múlik, hogy mennyi pénzzel tud minket segíteni. És mivel az is lehet, hogy nem fog tudni segíteni, ezért megkérek mindenkit, aki fel tud ajánlani a múzeumnak bármit, ami Ady korának szellemét tükrözi, azt adományozza nekünk. Vásárolni sajnos nem tudunk, de mégiscsak jobb az, ha letétbe helyezik nálunk a tárgyakat, mint az, ha esetleg örökös hiányában a tárgyak elkallódnak, vagy az állam veszi el azokat.

Tervek

– Milyen változtatásokra számíthatunk még?

– Lesz egy külön logója a múzeumnak, azonkívül már dolgozom a múzeum fennállásának hatvanadik évfordulóját jelző logó tervén. A weboldal is készül, aminek címe www.adyendre.org lesz, és amely jelenleg feltöltés alatt áll. A stratégiám az, hogy minden évben megünnepeljük az Ady-múzeum keretén belül a Magyar Költészet Napját, amiből szeretnék hagyományt teremteni. Minden évben részt veszünk a Múzeumok éjszakáján, és az idén ebből az alkalomból szeretnék összehozni egy akciót, amelynek során a látogatók folyamatosan olvasnának Ady Endre verseket. Aztán elő szeretném adatni Adynak a Műhelyben című egyfelvonásosát, amelyet itt, Nagyváradon írt.

– Ezt kik adnák elő?

– Diákok, színészek, majd meglátjuk. Már beszéltem erről a színházzal is. Október 14-én lesz A Holnap napja, amelynek keretében Juhász Gyula, Emőd Tamás, Dutka Ákos verskéziratokat is meg lehet majd tekinteni. Aztán következik Ady születésnapja, amiről szintén meg szeretnénk emlékezni. December 6-án dr. Hoppál Mihály, Magyarország egyik legjelesebb antropológusa, néprajzkutatója lesz a vendégünk, aki egy előadás során bemutatja a magyar ünnepek előtti hiedelemvilágot, és ehhez az eseményhez egy koncert is fog társulni. Ezek mellett a programok mellett sort kerítünk a közös román-magyar irodalmi emlékprogramra is.

– A nyitva tartásról és a díjszabásokról mondjon néhány szót.

– Hétfőn zárva vagyunk, a rövid napok a kedd, a csütörtök és a szombat, ez azt jelenti, hogy tíztől háromig vagyunk nyitva. Szerdán, pénteken és vasárnap hosszú nap van, ezeken a napokon délelőtt tíztől kettőig, és négytől hatig vagyunk nyitva. A díjszabások egyelőre nagyon kicsik, egy lejes diákjegyeink, és két lejes felnőttjegyeink vannak. Ezen változtatni szeretnék, és amikor megújul a múzeum, akkor emelnénk a jegyárakon, mert a kultúráért és Adyért szerintem egy picit több áldozatot kell hozni. Én azt szeretném, ha legalább öt lej lenne a jegyár. Ugyanakkor várjuk azokat a tanárokat és osztályokat, akik magyar óráikat az Ady Endre Emlékmúzeumban szeretnék megtartani.

Pap István