Változó közös agrárpolitika

A közelmúltban Székelyudvarhelyen ülésezett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE), amely tanácskozásnak a fő témája az Európai Unió 2014-2020 közötti közös agrárpolitikája volt.

Bihar megyét Szentmiklósi Zoltán, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének országos ügyvezető alelnöke és Szabó Zoltán elnökségi tag képviselték. Előbbi arról tájékoztatta az Erdély Online-t: többek közt azért volt szükség az uniós agrárpolitika megreformálására, mert az eddigit az utolsó két hullámban csatlakozott tagállamok úgymond készen kapták, ezért diszkriminatív velük szemben, például nagy különbségek mutatkoznak a területalapú támogatások összegében a régebben és az újonnan csatlakozott országok közt. Emellett a jelenlegi közös agrárpolitika (KAP) túl bürokratikus, átláthatatlan, nehézkes, sok fölösleges szabályzással. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a mostani agrárpolitika gyökerei 1957-re nyúlnak vissza, azóta viszont megváltoztak a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés iránti elvárások.

Új célok

A tanácskozáson elhangzott, hogy 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó új vidékfejlesztési politika három fő irányt követ: a mezőgazdaság versenyképességének növelését, a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodást és a kiegyensúlyozott területi fejlődést, mely célok elérése érdekében prioritásnak tekinti a tudásátadást és az innovációt, az élelmiszerlánc megszervezését, a mezőgazdasági és erdészeti ökoszisztémák helyreállítását, az erőforrás-hatékonyságot és a szegénység csökkentését. Az Európai Unió Románia esetében a zöldítés, az ökogazdálkodás, a fiatal farmerek, a kisgazdaságok, a tematikus alprogramok, a nehézséggel küszködő ágazatok és vidéki térségek, illetve a vidéki gazdaságok fejlesztését szolgáló befektetések támogatására helyezi a hangsúlyt, és új szerepet szán a szaktanácsadásnak és együttműködésnek, valamint a termelők pozíciója erősítésének az élelmezési láncban.

Ezeknek megfelelően például a direkt kifizetési támogatások 30 százalékát természetvédelmi intézkedésekhez, „zöldítéshez” kötik. A 40 évnél fiatalabb gazdák a tevékenységük megkezdését követő első öt évben 25 százalékkal nagyobb területalapú támogatást kapnak az első 25-90 hektárra és a vidékfejlesztési keretből 70 ezer euróig terjedő vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek agrárvállalkozás elindítása, képzési és szaktanácsadási célokra. Emellett az EU fokozottabb mértékben támogatja a kisgazdaságokat, így Romániának is lehetősége adódik a kisgazdaságok első 30 hektárjának többlettámogatására. Ugyanakkor a közvetlen kifizetések növelése a hátrányos területekre opcionális, és nem befolyásolja a vidékfejlesztési alapból történő kifizetéseket, így például a hegyvidéki területek többlettámogatása akár 450 euró is lehet hektáronként.

Ciucur Losonczi Antonius