Az összeférhetetlenség mentheti meg a sulit

Három RMDSZ-es váradi helyi tanácsos beperelte a helyi tanácsot a biharpüspöki Juhász Gyula Általános Iskola megszüntetéséről hozott döntése miatt.

Ritli László Csongor, Sárközi Zoltán és Szabó József, a nagyváradi helyi tanács RMDSZ-frakciójának tagjai csütörtökön iktatták beadványukat a Bihar megyei Táblabíróságon. A politikusok azt kérik a jogszolgáltató intézménytől, hogy nyilvánítsa semmissé a 896/2013 számú, a nagyváradi iskolahálózatra vonatkozó nagyváradi helyi tanácsi határozatot, melynek nyomán megszűnik a Juhász Gyula Általános Iskola jogi önállósága. A beadvány szerint jogilag aggályos az, hogy az említett határozattervezet nem kapta meg a szociális és tanügyi bizottság támogatását, mégis előterjesztették a javaslatot a 2013. december 5-iki tanácsülésen. A politikusok kifogásolják azt is, hogy a javaslatról szavazott Daniel Negrean liberális párti helyi tanácsos is, aki ugyanakkor tanár egy váradi iskolában, valamint a Bihar Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelője is, márpedig Negrean tanárként közvetlenül érdekelt az ügyben, hiszen lényegében az ő munkahelyéről is döntöttek, viszont a 393/2004 számú törvény értelmében a helyi tanácsosok nem szavazhatnak az őket közvetlenül érintő kérdésekben. Továbbá Negrean a tanfelügyelőség vezetőtanácsának elnökeként korábban jóváhagyta a tervezetet, melyről a tanácsülésen szavazott, vagyis összeférhetetlenség esete állapítható meg. Mivel az ominózus határozat a 2014-2015-ös tanévre vonatkozik, ezért a három RMDSZ-es politikus nem kérte a tanácsi határozat alkalmazásának felfüggesztését, mert bíznak abban, hogy júliusban, legkésőbb augusztusban megszületik a bírósági döntés az ügyben. Ritli László Csongor a beadvány iktatása után a helyszínen elmondta a helyi magyar sajtó képviselőinek, hogy azért csak ők hárman támadták meg a határozatot, mert ők vettek részt azon a szociális, tanügyi bizottsági ülésen, amelyen a vitatott tervezetről tárgyaltak, és azt kívánják üzenni ezzel, hogy szakmai kérdésről van szó mind tanügyi és jogi szempontból. Ritli László Csongor elmondta, hogy ha a tanácsi határozatot semmissé nyilvánítják, akkor a következő tanévben az eredeti, 2013-2014-es városi iskolahálózati rendszer alapján működnek majd a váradi tanintézmények. Ritli László Csongor hangsúlyozta, hogy már tavaly december 5-én, a napirendi pont megszavazásakor jelezte, hogy a tanácsi határozatot ilyen formában nem lehet elfogadni. „Eleget vártunk december 5-e óta, hogy lássuk, mit lép a tanács, amelyik kiadta ezt a határozatot, tehát egyértelmű, hogy nem vették figyelembe azt, amit kértünk. Így más kiutat nem láttunk, mint ezt a bírósági indítványt” - fogalmazott Ritli.

Főbűnös főtanfelügyelő

Szabó József kifejtette, hogy két ok miatt terelték jogi útra az ügyet. Egyrészt nem igaz az, hogy a Juhász Gyula Általános Iskola az egyetlen olyan intézmény Váradon, amely gazdasági szempontból veszteséges, noha ez volt az az érv, amelynek alapján megszüntették a tanintézményt. Szabó elmondta, hogy más tanintézmény is a Juhász Gyula iskolához hasonló gazdasági gondokkal küzd: „Ha jobban utánanézünk, akkor a Gojdu Líceum ugyanebben a helyzetben van, és érdekes módon ehhez a tanintézményhez nem nyúltak hozzá” - fogalmazott Szabó József, aki kifejtette, hogy a másik indok, amiért bírósághoz fordultak az Daniel Negrean Bihar megyei főtanfelügyelő aggályos, diszkriminatív, furcsa mércéket alkalmazó ténykedése. E tekintetben konkrét példát is említett a politikus. Emlékeztetett arra, hogy Margittán létrejött Horváth János Iskolacsoport, és „mi már hónapokkal ezelőtt kérvényeztük, hogy a magyar óvodák besorolhatók legyenek a Horváth János Iskolacsoport alá, a megmaradó román óvodák pedig külön jogi személyként működjenek. Ezt a kérvényt a mai napig nem válaszolta meg a főtanfelügyelő úr, viszont nagyon hamar szakmai véleményt alkotott olyan kérdésekről, amelyek egyrészt Nagyváradon nem voltak szakmai szinten átbeszélve, másrészt pedig, mivel nemzeti kisebbségeket érintő kérdésről van szó, erről konzultálni kell.” Szabó József elárulta, hogy az elmúlt időszakban konzultáltak biharpüspöki pedagógusokkal, szülőkkel, sőt, a Juhász Gyula iskolába járó román gyerekek szüleivel is, és mindannyian támogatják azt az elképzelést, hogy maradjon egyben az iskola. A harmadik felperes Sárközi Zoltán a maga során kiemelte azt, hogy míg más állami intézmény amolyan szakítópróbát tart az RMDSZ irányába, hogy lássa, meddig mehet el a helyi magyar kisebbséget is érintő ügyekben, addig a Bihar megyei tanfelügyelőség töréspróbákat tart. Sárközi aláhúzta, hogy a tanfelügyelőség nem javaslatokkal áll elő, amelyekről aztán konzultál az érintettekkel, hanem kinyilatkoztatásokat tesz, amelyek ellen nagyon nehéz védekezni. „Ezt kell valahogy megakadályozzuk, hogy az oktatás terén ne törésteszteket kelljen a váradi magyarságnak megélnie” - vonta le a következtetést Sárközi.

Pap István