Akiknek tényleg nincs gondjuk…

Brüsszelben, az Európai Unió fővárosában jártunk az elmúlt napokban, az Európai Parlamentben és az EU más intézményeinél véve részt találkozókon. Magyar ügyekről is kérdezősködtünk.

Rossz üzenet a romániai magyarság törekvéseinek szempontjából is az, ha mondjuk Katalónia, vagy Dél-Tirol egyes képviselői az autonómia helyett már külön országot szeretnének. Ezt is hangsúlyozta kérdéseinkre az Európai Parlamentben Herbert Dorfmann EP-képviselő. A politikus Olaszország Dél-Tirol autonóm tartományát képviseli az EP-ben, az Európai Néppárt tagjaként. Ő is benne volt abban az EP-képviselőkből álló csoportban, akikkel Brüsszelben vettünk részt találkozókon. A sűrű program egyik pontjaként fogadták a politikusok a többnyire újságírókból álló delegációnkat.

Siker?

A találkozón részt vett például Sógor Csaba, az RMDSZ egyik EP-képviselője, aki kiemelte: Romániában 1947-ben hozott kisebbségi törvény érvényes még ma is, hiába van évek óta a parlament előtt az új, hátráltatják az elfogadását. Pedig – tette hozzá – a kisebbségvédelmi egyezményeket, és a koppenhágai kritériumokat az uniós csatlakozás után is alkalmazni kellene nálunk is, nem csak a belépés előtt. Elismerte ugyanakkor, hogy az Unió kerüli a nemzetiségek közötti ügyekbe való beavatkozást, bár vannak kivételek. „Bezzeg az egyik legnagyobb erő, Franciaország elérte, hogy az oda betelepült romák ügyében állást foglaljon ez EP, nem úgy, mint például ahogy mi jártunk, hogy visszautasították az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét célzó polgári kezdeményezésünket, arra hivatkozva, hogy nem illetékesek. És még Franciaország esetében is az van, hogy bár az EP állást foglalt romaügyben, de még így is van vagy 40 év, amíg ebből gyakorlat lesz. Ha ezt meg is érjük, akkorra is inkább csak két párt lesz már az EP-ben, egy roma párt és egy muszlim párt”.

Részt vett a megbeszéléseken Vincze Lóránt, a Kisebbségi Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEN) RMDSZ-es alelnöke is, aki ott bejelentette: az RMDSZ az európai fórum által elutasított kisebbségügyi polgári kezdeményezését azzal folytatja, hogy az elutasítást bíróságon támadja meg. Nem arról akarják meggyőzni az európai fórumot, hogy mégiscsak illetékes lenne, hiszen tudják, hogy valóban nem az, a per csak tiltakozásértékű.

Az autonóm Dél-Tirolból érkezett Herbert Dorfmann EP-képviselőt arról kérdeztük, mi a legfejlettebb európai autonómiában a gond jelenleg. Erre azonban nem tudott semmit mondani, sőt, többször is hangsúlyozta, hogy lényegében semmi komoly gondjuk nincs az osztrák közösség tagjainak az Olaszországhoz tartozó autonóm régióban. „Egyszerűen jó az egész, és büszkék vagyunk rá” – mondta.

Szóba került, hogy egyesek mégis felvetik, hogy külön országba rendeződjenek esetleg, és például a Spanyolországhoz tartozó katalóniai autonóm régió is inkább külön ország szeretne már lenni. Ezt válaszolta: „Végiggondolhatják sokan, hogy az önrendelkezés automatikusan elvisz-e később a függetlenedésig. Sokan épp ettől tartanak, nem engedélyeznek autonómiát. Ha például Katalónia vagy Dél-Tirol függetlenedni akarna, az rossz üzenet lenne például a romániai magyarság ügyeivel kapcsolatban is a román többségnek. Sőt, ez még hátráltathatja is a magyar autonómiatörekvéseket.

Herbert Dorfmann Magyarországra is kitért, úgy fogalmazva, hogy az Európai Parlament sikeres volt, mert „rávette a magyarországi hatalmat egyes önkényes előírások megváltoztatására”. Felvetettük neki, hogyan beszélhetnénk sikerről, ha éppen ennek nyomán Magyarországon a hatalom azzal kampányol, hogy az EU úgymond támadja az országot, és ezzel szavazatokat nyer, tehát az a hatalom erősödik meg még jobban, amely most is kétharmados. A politikus erre azt válaszolta: „A demokrácia nálunk még mindig szent. Ha Magyarország megválasztotta őket, hát megválasztotta, ugyanúgy nem szólunk bele, mint ha mondjuk Berlusconit választják az olaszok. Nem a mi dolgunk a választópolgárok fejével gondolkodni, nem dolgunk beavatkozni a választási döntésekbe, mi csak az európai normák betartását kérjük számon, a többi a szavazók dolga, és az országok belügye”. Hozzátette: „A jövőre megválasztandó következő EP-ben például szerintem legalább 20 százaléknyi euroszkeptikus képviselő lesz. Ez ugye kicsit ellentmondásos, meg nem is valami szép dolog. De ha az emberek megválasztják őket, hát tegyék. Ez a demokrácia. És mi a végsőkig kiállunk mellette.”

Szeghalmi Örs