Közös magyar-román ügyekről tárgyaltak

A bukaresti parlamentben két találkozóra került sor, amiket a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága kezdeményezett, Pótápi Árpád János elnök és Hidvéghi Balázs alelnök.

A megkeresés részben az RMDSZ-frakcióknak, részben pedig a román parlament emberi jogokkal, illetve a határon kívül élő románokkal foglalkozó bizottságai elnökeinek szólt Pótápi Árpád János elnök és Hidvéghi Balázs alelnök részéről. Biró Rozália szenátor egyaránt képviselte a két RMDSZ-frakciót, valamint az emberi jogi szakbizottságot.

Az első, az RMDSZ-t érintő megbeszélésen rajta kívül Laczikó Biró Enikő, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára is részt vett „román” részről. Ezen többek közt arról esett szó: figyelembe véve azt, hogy a Nemzeti Összetartozás Bizottságának vezetői felvették már a kapcsolatot a Magyarországon kívül élő magyar közösségek parlamenti szakbizottságaival a környező szomszédos országokban, most Romániába érkeztek azzal a céllal, hogy az itt élő nemzeti kisebbségek jogairól és lehetőségeiről egy hatékonyabb párbeszédet kezdeményezzenek. A jelenlevők kitértek arra, mi a valós helyzete a Romániában élő magyaroknak, milyen törvénybe iktatott és a gyakorlatban is alkalmazott jogokkal rendelkeznek. Biró Rozália elsősorban azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy noha a jogi háttér nagy vonalakban megfelel az Európai Unió elvárásainak, mégis a megvalósítás számos hiányosságot mutat, például az anyanyelvhasználat területén. Konkrétan példaként megemlítette, hogy a váradi önkormányzat észrevétlenül ugyan, de igen következetesen arra törekszik, hogy a magyar szülők egyre kevesebb olyan bölcsődébe vihessék a gyermekeiket, ahol magyar személyzet van. Szintén elfogadhatatlan az a tény, hogy az egészségügyi szolgáltatások igénylésekor a magyar nyelv használata majdnem lehetetlen.

A tárgyaláson egyetértettek abban, hogy a romániai és a magyarországi szakbizottságok együtt kell működjenek az illetékes hivatalok, intézmények szintjén is, partnerkapcsolatok kialakításával, például az ingatlanok visszaszolgáltatási ügyét érintő problémák kapcsán. Emellett tárgyaltak azokról a feszültségekről is, melyek a nemzeti szimbólumaink használata során felmerülnek a mindennapjainkban, leszögezve annak szükségességét, hogy a Románia által aláírt keretegyezményeket be kell tartani, de amíg erre nincs kellő politikai akarat és hajlandóság román oldalról, addig kevés az esély a sikerre magyar szempontból. Végül, de nem utolsósorban megegyeztek abban, hogy a parlamenti bizottságok olyan szinten kezdjenek el együttműködni az elkövetkezendő időszakban, hogy 2014 végéig közös nyilatkozatokat tudjanak megfogalmazni annak érdekében, hogy egymást tapasztalatait, pozitív eredményeit kihasználva növelni tudják a munkájuk hatékonyságát. Biró Rozália hangsúlyozta az elengedhetetlen voltát annak a párbeszédnek, amely a magyar kormány, illetve az országgyűlés képviselői és a romániai magyarságot törvényhozás szintjén képviselő RMDSZ között kell létezzen ahhoz, hogy a romániai politikai valóság és lehetőségek tudatában lehessen életképes megoldásokat keresni a romániai magyarság erősítése céljából.

Stratégiai célkitűzések

A második összejövetelen úgy a képviselőház, mint a szenátus emberi jogi és kisebbségvédelmi, valamint a határon kívül élő románokkal foglalkozó szakbizottságainak elnökei és alelnökei részt vettek. Felmerült, hogy a parlamenti együttműködés lehet az eszköze olyan stratégiai jelentőségű célkitűzések megvalósításának, mint például a Duna-stratégia és ezen belül az EU-s források jobb felhasználása. Ugyanakkor annak szükségességéről is beszéltek, hogy a határ menti együttműködést szorosabbra kellene fűzni, a különböző szaktestületek tevékenységét pedig a konkrétumok irányába kéne terelni oly módon, hogy a szakterületeiken közös célok kijelölve tudjanak együtt dolgozni. Felvetődött még, hogy mivel 2003-ban az akkori házelnökök aláírásával létrejött az a stratégiai partnerségre alapozott együttműködési program, melyet a magyar országgyűlés és a román parlament közötti együttműködést fogalmazta meg, s melyet 2007-ben és 2011-ben is megerősítettek, ennek keretében többszöri találkozókat kellene szervezni, melyek a csoportok működését segítenék elé. A magyarországi vendégek emellett fontosnak vélték kiemelni, hogy bármilyen törvényt fogadnak el, jelképesen az egész nemzetre vonatkoznak, ezért ezeket széles körű konzultáció kell megelőzzön. A Bihar megyei szenátor követendő példaként említette a 2005-2008 közötti időszakot, amikor rendszeres közös román-magyar kormányülések szervezése tette lehetővé a közös stratégiai célkitűzések és főbb feladatok leszögezését és megvalósítását, felkérve a delegáció tagjait a közös kormányülések további szervezesenek kezdeményezésére magyar oldalon.

Ciucur Losonczi Antonius