Bethlen Gábor és Európa

Kolozsváron október 24-26. között „Bethlen Gábor és Európa” címmel nemzetközi tudományos konferencia zajlott, a nagyfejedelem trónra lépésének 400. évfordulóján. A konferencia szervezői a Babeş- Bolyai Tudományegyetem (BBTE), az Erdélyi Múzeum- Egyesület, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Magyar Akadémia Történettudományi Intézete.

A BBTE Aula Magna termében zajlott e rangos esemény megnyitója, amelyen köszöntő beszédek hangzottak el. A moderátor szerepét dr. Rüsz Fogarasi Enikő dékán-helyettes töltötte be. Ioan Chirilă, a BBTE Szenátusának elnöke fontosnak tartotta, hogy elemezzék Bethlen korát, annak érdekében, hogy árnyaltabban ismerjék meg a nagyfejedelem szerepét.

R. Várkonyi Ágnes akadémikus, az ELTE Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék professzora szerint Bethlen Gábor az az államférfi volt, akit egész Európa ismert. Rendkívül értékesnek tartotta a konferenciát, mivel a legújabb Bethlen kutatások eredményeit ismerhették meg, valamint lehetővé vált a történészek véleménycseréje is.

Papp Klára (Debreceni Egyetem) emlékezett arra, hogy 1980-ban, Debrecenben szerveztek Bethlen konferenciát, melyre minden országból jöttek kutatók. A tanácskozáson megismerhetőek voltak a fiatalok tudományos kutatásainak eredményei. Felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország kutatóinak közös munkája alapján, új lehetőségek nyílnak meg a Bethlen-kutatásban.

Sóos Anna, a BBTE rektor-helyettese arról értekezett, mi az a tanulság, amit közösségként, intézményként levonhatunk. Bethlen Gábor Tündérkertté varázsolta Erdélyt. Katonai neveltetéséből származó hiányosságokat önerőből pótolta. Megtanult latinul. A tudományt és a művészetet támogatta. Az intézmények, a politikusok tanulhatnak Bethlen Gábor elkötelezettségéből.

Rüsz Fogarasi Enikő dékán-helyettes kiemelte, hogy e falak között tanultak a Bethlen kutatók, Imreh István, Demény Lajos, Csetri Elek. „Emlékük előtt tisztelgünk. Ez a hely, ahol a jövő erdélyi történészeit képezzük.” A plenáris ülés elnöke Egyed Ákos akadémikus volt.

Plenáris ülés

R. Várkonyi Ágnes akadémikus az „Európai jelenlét alternatívái” című előadásában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi történetírásban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a legtöbbet emlegetett kora újkori magyar államférfi. Nicolas Jorga úgy látta: „bevitte Erdélyt Európába”. A diplomata történetíró, Ekkehardt Eickhoff szerint uralkodása idején Erdély európai hatalommá vált. Felteszi a kérdést: miben rejlik Bethlen európai jelképe? Bemutatta Bethlen Gábort, mint államférfit. A nagyfejedelem idején a világ kitágult, már fel sem tűnt, hogy Botero krónikájában Transylvania neve mellett Kína neve olvasható. Megváltozott a politika módszere, nyelve, eszköztára, értékrendje, kritikai készlete. Az európai jelenlétet új tudatformák, eszmék, békekultúrák alakították - mondta Várkonyi Ágnes akadémikus. Erdély befogadó országgá vált. Beszélt a fejedelemnek a kultúrához, oktatáshoz való viszonyulásáról. Bethlen Gábor ifjúkora óta szerette és megbecsülte a könyveket. Könyvtárát tudatosan gyarapította, tisztában volt szimbolikus jelentőségével. Korszerűen felkészült értelmiséget kívánt kinevelni magának. Támogatta a diákok külföldön való tanulását.

A modern állam követelményeit ismerte: korszerű hadsereg, képzett hivatalnoki kar, hatékony diplomácia, jó szövetségek. Programként fogalmazta meg: a béke útjának keresését, a két nagyhatalom közt kívánta az ország önállóságát biztosítani- hangsúlyozta R. Várkonyi Ágnes.

A konferencia a munkálatait a szakosztályokban folytatta. Két külön szakosztályban előadásokat hallhattak Bethlen udvaráról, emlékezetéről, adminisztrációjáról, gazdaságpolitikájáról, külpolitikájáról.

Nemcsak a szakembereknek szóltak az értekezések, hanem a történelem iránt érdeklődő közönségnek is. A szervezők érdeme, hogy lehetővé tették a történelem iránt érdeklődőknek is a rendkívül érdekes, értékes, tanulságos konferencián való részvételt.

Kiegészítő rendezvények gazdagították a nemzetközi tudományos konferenciát. Kiállítást szerveztek az Egyetemiek Háza csarnokában. A Román Nemzeti Levéltár eredeti Bethlen-kori kéziratokat állított ki. A kiállítás csak két órára volt látható.

Magyar állami kitűntetések átadása

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Ferences-rendi kolostorban fogadást rendezett a Bethlen- konferencia résztvevői számára.

Magdó János főkonzul köszönetét fejezte ki a BBTE- nek, hogy megrendezte a konferenciát. Örömmel tölti el, hogy a magyar és román történészek véleményt cserélnek. Tudatosítani kell, Bethlen Gábor mindenki fejedelme volt. Támogatta a Biblia román nyelvre való lefordítását.

Rüsz Fogarasi Enikő dékán-helyettes, a konferencia egyik főszervezője elmondta, hogy Párizstól Kisinyovig hívtak meg szakembereket. Bethlen Gábor olyan fejedelme volt Erdélynek, aki összeköt. 400 év után is 75 szakember három napig értekezett a „Bethlen Gábor és Európa” témával kapcsolatban. Kibővítette, árnyalta, módosította a Bethlenről alkotott képet. Bethlen Gábor rövid idő alatt talpra állította Erdélyt. Folyamatosan gondolta el, hogy a jövő az oktatásban, a művészetben van. Csak az európai színtű értelmiség tudja tovább vinni az országot. Rüsz Fogarasi Enikő köszönetét fejezte ki a Főkonzulátusnak, hogy megtisztelte, meghívta a vendégeket.

A rendkívül értékes rendezvény során magyar állami kitűntetést adtak át. Magdó János főkonzul bejelentette, hogy az 1956-os magyar forradalom évfordulóján, két kolozsvári személyiség magyar állami kitűntetésbe részesül. Áder János magyar köztársasági elnök Kiss Andrásnak az Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága nyugalmazott fő levéltárosának a Magyar Érdemrend Tiszti-keresztje kitűntetést adományozta. Vincze Zoltánnak, a Báthory István Elméleti Líceum nyugalmazott történelem tanárának a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitűntetést adományozta.

Kiss András betegség miatt nem vehetett részt az ünnepségen. Vincze Zoltánt a Báthory István Elméleti Líceum volt aligazgatója, tanára Vízi Imre laudálta.

Csomafáy Ferenc