450 éves a Heidelbergi Káté

Október 30-án ünnepi istentiszteletet tartottak a Nagyvárad-Újvárosi Református Templomban a Heidelbergi Káté születésének 450. évfordulója alkalmából szervezett jubileumi megemlékezés részeként.

Az istentiszteletet alkalmával dr. Tóth Albert tiszalúci református lelkipásztor, a Magyar Református Lelkészegyesületek Szövetségének elnöke hirdette Isten igéjét Mózes első könyvéből választott igerész alapján: „És meghallák az Úr Isten szavát, aki hűvös alkonyatkor a kertben jár vala; és elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten elől a kert fái között. Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy?”(1Mózes 3, 8-9). Az igehirdető prédikációjában 450 évnél régebbre nyúlt vissza, a bűnbeesést követő eseményekhez. „Ahogy az igében olvastuk, az első emberpár elrejtőzött Isten elől, és azóta is az ember folyamatosan bújócskázik az Úrral. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, ha egy bűnös tettünket elrejtjük, azt senki sem látja meg, még Isten sem. Hogy gondolhatjuk, hogy elbújhatunk előle, hiszen az Úr mindmáig felteszi a kérdést és keres bennünket: ember, hol vagy? De van aki meghallja a kérdést és van aki nem vesz tudomást róla” – hangsúlyozta a lelkipásztor, hozzátéve, hogy a kérdésre nem szóval kell felelnünk, hanem hitvallásunkkal, megtért életünkkel. „Ezen az estén ezt az ősi de örök isteni kérdést helyezem szívetekre: nagyváradi magyarok hol vagytok?”

Könyvbemutató

Az igehirdetést követően Sándor Lajos újvárosi lelkipásztor köszöntötte a vendégeket, egyházi személyeket, a testvérfelekezetek képviselőit és a híveket, majd az istentiszteleti alkalom második részében a dr. Pálfi József által jegyzetelt és válogatott Vallásomat el nem hagynám... Királyhágómelléki kéziratos konfirmációi káték a 20. században című kötetét mutatta be dr. János Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora. A Partium kiadó gondozásában megjelent kötet három tartalmi egységet foglal magába: az előtanulmány monografikus igénnyel mutatja be a kéziratos káté keletkezését és annak motivációját. A második tartalmi egység a kötetben közölt káték szerzőinek életrajzait foglalja magába. Harmadik rész magukat a káték szövegeit tartalmazza. A kéziratos káté közlése nem csupán mindeddig kéziratban fennmaradt szövegeket ment meg, hanem mementóként, emlékeztetőként szolgál a későbbi korok számára. „A kötet többet jelent egy tudományos munkánál, olvasmányossága miatt épületes és hasznosnak bizonyul mindenki számára” – tette hozzá dr. János Szabolcs.

Hitünk vállalása

Az istentisztelet utolsó részében Tőkés László EP-képviselő, a PKE elnöke osztotta meg gondolatait a jelenlevőkkel. Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy a református egyház a 2013-as évet a hitvallás évének nyilvánította a Heidelbergi Káté születésének 450. évfordulója alkalmából, a katolikus egyházban pedig 2013 a hit éve. „Így most mindannyian a hitvallás esztendejében vagyunk, ami önmagában is arra figyelmeztet, hogy szerezzük vissza hitvalló keresztény minőségünket, mert olyan világban élünk, amelyben az ember inkább kerüli a hitének megvallását, pedig fontos lenne, hogy vállaljuk hitünket”- tette hozzá. A Heidelbergi Káté a korszakokon átívelő megmaradás és hitvallás eszköze, nagy erőt jelent számunkra, a Szentírás mellett – hangzott el. Tőkés felelevenítette a kommunizmusban zajló vallási tilalmakat, az ebből fakadó problémákat, a tilalmak ellenére történő hitvallásokat, Isten igéjének feltétel nélküli követését, az ateista kommunizmusba a hit megvallását és az egyházhoz való tartozás felvállalását, valamint a rendszerváltást követően az egyház és hívők helyzetét. A 89-es események kapcsán Tőkés László megemlítette a status confessionis fogalmát is, amelynek jelentése: hitvallás olyan élethelyzetben, amelyben a hívő embernek feltétel nélkül és minden következmény vállalásával nyilvánvalóvá kell tennie hitbeli álláspontját. Az alkalmon közreműködött a Partiumi Keresztény Egyetem Kórusa Brugós Anikó vezetésével, valamint Orosz Otília Valéria kántor két énekkel szolgált.

Nagy Noémi