Visual Kontakt: Sold Out

Újabb kiállításmegnyitót tartott a nagyváradi Visual Kontakt Egyesület. Ezúttal a Sold Out tekinthető meg, amelyik Liviu Bulea munkáit mutatja be, a galéria két székháza közül az Albacului utca 54 szám alattiban.

A művész állásfoglalása szerint „Elértünk egy pontig, amikor az utcán képtelenek vagyunk az építészetet meglátni, a hirdetőtábláktól, nyájszellem miatt olyan termékeket veszünk, amelyekre nincs szükségünk, fáradt zombikká válunk, amelyek azt teszik, amit mondanak nekik. Én is ahhoz a generációhoz tartozom, amelyet megerőszakolt a napi információáradat, s érzem az ok nélküli fáradtságot is, mint ennek a hatását, nap mint nap. A legjobb kísérlet a negatív hatás megtapasztalásához, amelyet a lélekre fejt ki, egy-két óra egy mallban: azonnali hatás a fáradtság.

Úgy neveltek, hogy e napi hazugságokkal táplálkozzunk, és felőrüljük magunkat cégek és kapitalista vétetésű elvek szolgálatában. Nem új felfedezés, hogy manipulálnak minket, ellenőrzés alatt tartanak, a szabadság, amelyben lubickolunk, csak elv, amelyet azért állítottak fel, hogy sneki ne kérdőjelezze meg a valóságot. Nagyon jó példát ad a kiállítás címe is - SOLD OUT. A cím kettős jelentésű, e manipulációs eljárás mellett szó van arról a helyzetről is, amelybe generációnk került: elhasználtak és fáradtak, idegesek, megszállottak, de mindig állandó imázsválságban. „

Összetett rendszer

Dr. Olimpia Bera,a Visual Kontakt kurátora így nyilatkozott a munkákról: „A Sold Out című grafikai installáció és vegyes technkiájú mű közvetlenül és talán váratlanul mutat egy aktuális valóságot. A város fullasztó világa olvad egybe a posztmodern ember életérzéseivel, a piacgazdaság közepette.Liviu Bulea több minőségében mutatja be művét: művészként, nézőként és szereplőként egy olyan térben, amelyben a kép polgárt pukkasztani, valamint a gondolatot és a tettet leuralni szándékszik. A tükörképek a természet képei, s mutatják annak politikai és médiabeli reflexióját, ugyanakkor kiválósága miatt eladható esztétikum darabjai is.Liviu Bulea több minőségében mutatja be művét: művészként, nézőként és szereplőként egy olyan térben, amelyben a kép polgárt pukkasztani, valamint a gondolatot és a tettet leuralni szándékszik. A tükörképek a természet képei, s mutatják annak politikai és médiabeli reflexióját, ugyanakkor kiválósága miatt eladható esztétikum darabjai is. A művész gyűjt, keres és be is avatkozik abban a koncepcióban, amelyben a tárgyak összetett rendszere reklámozza őt, ”Sold Out” jelmondattal. Kivonatol olyan képeket, amelyek mindannyiunk napi életét állandóan betöltik, olyan cselekedetekről van szó, amelyek automatizmussá válnak és a személyes akarattól függetlenül működnek. Olyan jelenség ez, amely terjed, mint a rák. A szex, a reklámok, a tévé, vagy a bevásárlás, mind olyan fogyasztói társadalom maradványai, amely megkaparint minket és önmagát is generálja, mint egy végtelen gépezet. Ez a mechanizmus visszaél a fő szükségleteinkkel, amelyeket ellenőríz és műszükségletekké alakít, amelyek uralhatatlanok, amelyek nélkül értelmetlen az élet.A szlogentől a koncepcióig vezető úton a ”Sold Out” hazugságként mutatkozik, amelyet makacsul hiszünk, áltapasztalatok beszállítója, amelyből az ember állandóan táplálkozik. Ez a modern behódolási tünetegyüttes egy helyzetet jelöl, nevezetesen a boldogság illúzióját, amely a manipulációra épül, kereskedelmi eszközökkel élve.”