Triptichon

A Kolozsvári Nemzeti Opera, Marius Vlad Budoiu vezérigazgató vezetésével, magabiztosan halad azon az úton, melyet az utóbbi időben felvállalt. Minél jobban kielégíteni közönsége igényeit, hiszen Kolozsvárnak a zeneművészeti értékei nem lebecsülendőek.

A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón Sabin Mircea Rus, az opera nemrég kinevezett PR- felelőse elmondta, szándékuk a közönséget minél jobban becsalogatni az Operaházba, még úgy is, hogy a nézőközönség egy órával a kezdés előtt bemehet az Operaház csarnokába, ahol akár pezsgőt vagy más üdítőt fogyaszthat, ingyen. Beszélgethet ismerőseivel, vagy a vele egyformán gondolkodókkal. A lényeg, hogy az Operaházat „belakják” a nézők.

A világ zeneirodalmának egyik sajátos gyöngyszemét tűzték műsorra: Giacomo Puccini három egyfelvonásosát,

előadási sorrendben: Köpeny (Il abarro), Angelica nővér (Suor Angelica) és Gianni Schicchi. A szereposztás felöleli az Operaház legjobb előadóit.

Marius Vlad Budoiu igényességét bizonyítja, hogy e nem éppen könnyű feladatra vendégrendezőt hívott meg Korcsmáros György személyében. Nem is gondolva arra, hogy opera- történelmet ír ezzel a tettével. Mert a Kolozsvári Nemzeti Opera fennállása óta, tehát 1919-től, Ő az első magyarországi rendező, aki operát rendez. Karmester, szólista, hangszeres volt vendég a közel 100 évben, de rendező a Magyar Köztársaságból nem volt.

Korcsmáros György Budapesten született. A Színház és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában színész, Zsámbéki Gábor osztályában rendezői diplomát szerzett. Dolgozott a Vígszínházban, tagja volt Lakner bácsi gyermek színházának. Majd a Madách Színházban dolgozott, színész és rendező minőségében. Következett az Arany János Színház, 1989-1990 között a Rock Színház főrendezője volt. Majd a Szegedi Nemzeti Színház, ahol a prózai tagozat vezetőjeként dolgozott. 1992-től 2007-ig a Győri Nemzeti Színház igazgatója volt, számos darabot is rendezett. 1999-2007 között a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke volt. Közben 1994-ben Jászai Mari-díjat kapott. 2010-ben Érdemes művész lett. Ha jól meggondoljuk valós színház és opera showmannel van dolgunk, aki pontosan tudja, mit igényel a ma közönsége.

Korcsmáros György értelmezésében: mindhárom darabban jelen van a halál gondolata, ami egyfajta „játék a halállal”. A Gianni Schicchit a reneszánsz kor helyett a XX. század ’30-as éveibe képzelte el; ami több játéklehetőséget biztosít. Ugyanakkor „fellinis” (?!) hangulatot is teremt - hangsúlyozta a rendező.

Magánbeszélgetésben elmondta, sajnos a korszerű felszerelések tekintetében nagyon sok minden, hiányzik ahhoz, hogy az eredeti elképzeléseit tudná érvényesíteni.

Az előadás karmestere David Crescenzi, olasz zenei kultúrával, és temperamentummal megáldva, Kolozsváron már többször megfordult, és nagyon sokszor bizonyította zenei igényességét. Ami ez alkalommal sem marad el. Amint mondta: „Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester”. Bevallotta, először vezényeli a Triptichont, „ezért meg kell köszönnie a kolozsvári Román Opera belém vetett bizalmát.”

A díszlet- és jelmeztervező Valentin Codoiu, ez alkalommal sem tagadja meg önmagát. A játéktér és a jelmezek biztosítják azt az összhangot, ami ebben az előadásban érződik.

Szerelem, barátság és megértés hármas egysége jelezheti, ma már más világ van a mindennapi életben.

Csomafáy Ferenc